Feltételekhez köti Irán a Hormuzi-szoros megnyitását: továbbra is bizonytalan a megállapodás sorsa

Az iráni kezdeményezésről hétfőn, Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter moszkvai látogatása idején érkeztek hírek. A javaslat azután látott napvilágot, hogy Donald Trump amerikai elnök a hétvégén visszahívta küldöttségét a Pakisztánban tervezett tűzszüneti tárgyalásokról. Trump egyúttal azt javasolta, hogy a megbeszéléseket inkább telefonon folytassák le.

A Pakisztán közvetítésével Washingtonba eljuttatott ajánlatot a Trump-kormányzat nagy valószínűséggel elutasítja. A javaslat ugyanis nem rendezi azokat a nézeteltéréseket, amelyek a február 28-i amerikai-izraeli csapásokhoz vezettek. "Nem hagyhatjuk, hogy megússzák" - jelentette ki hétfőn Marco Rubio amerikai külügyminiszter. Rubio hangsúlyozta: bármilyen megállapodásnak végérvényesen meg kell akadályoznia, hogy Irán atombombát fejlesszen.

A tűzszünet ellenére továbbra is patthelyzet áll fenn az Egyesült Államok és Irán között a Hormuzi-szorosnál. Békeidőben ezen a tengeri útvonalon halad át a világ olaj- és gázkereskedelmének ötöde. Az április közepén életbe léptetett amerikai tengeri zárlat eredeti célja az volt, hogy megfossza Teheránt az olajbevételeitől, ez azonban végül kettős blokádhoz vezetett. A szoros lezárása ugyanakkor Washingtonra is visszaüt. A Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára hétfőn 108 dollár felett zárt, ami mintegy 50 százalékkal haladja meg a háború kitörésekor mért szintet. Az emelkedő üzemanyagárak a félidős választások közeledtével politikailag is kényes helyzetbe hozzák Trumpot. Emellett az intézkedés az Öböl menti szövetségeseket is sújtja, hiszen ők is ezen a vízi úton exportálják a szénhidrogéneket.

A nemzetközi közösség eközben egyre türelmetlenebb. Hétfőn Bahrein vezetésével több tucat ország közös nyilatkozatban követelte a létfontosságú tengeri útvonal megnyitását. António Guterres ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanács ülésén a humanitárius válság súlyosbodására figyelmeztetett. "Ez a nyomás üres üzemanyagtartályokhoz, üres polcokhoz és üres tányérokhoz vezet" - fogalmazott a főtitkár.

Az európai vezetők sem rejtették véka alá a véleményüket. Friedrich Merz német kancellár bírálta Washingtont, amiért átfogó stratégia nélkül avatkozott be a konfliktusba. "Az ilyen helyzetekkel mindig ugyanaz a probléma: nemcsak belemenni kell tudni, hanem kijönni is" - mondta. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter valamennyi felet élesen bírálta. Kiemelte ugyanakkor, hogy a válságot az Egyesült Államok és Izrael robbantotta ki, amikor "a nemzetközi jogot semmibe véve" mértek csapást Iránra. Barrot emellett Teheránt is elítélte a szoros lezárása miatt: "A tengerszorosok a világ artériái, nem pedig egyetlen ország tulajdonai."