Támogatja a vagyonadót az RTL Cápája: Gazdasági krízisben vagyunk, minden eszközhöz hozzá kell nyúlni!

Ha most leülne egy kávéra a májusban hivatalba lépő pénzügy, illetve gazdasági miniszterrel, mi lenne az a három azonnali lépés, amit a befektetői bizalom megerősítése érdekében javasolna nekik?

Azt gondolom, hogy az elvárásaim már öt hónappal ezelőtt is világosak voltak, még akkor is, amikor nem tudtuk, ki nyer, és kik vezetik majd a tárcákat. Ugyanaz a három pont volt a lista élén.

• Az egyik, hogy EU-s támogatások nélkül az ország nem tud talpra állni. Ezért annak, aki vezeti az országot, elsődleges célként kell kezelnie ezeknek a forrásoknak a Magyarországra érkezését, hiszen ezeket az EU eleve nekünk szánta.
• A második a korrupció elleni határozott fellépés. Ezt öt hónappal ezelőtt is így láttam, és ma is ezt tartom fontosnak.
• A harmadik az euró bevezetése. Ha megnézzük Bulgáriát, az EU-csatlakozás után szinte azonnal elkezdtek dolgozni az euró bevezetésén, és ez idénre sikerült is, miközben mi évek óta csak halogatjuk ezt.

A különböző gazdasági tárcavezetők nem tettek érdemi lépéseket, inkább folyamatosan elodázták. Ahhoz, hogy valódi stabilitás legyen, a lehető leghamarabbi euróbevezetésre kell törekedni.

Az új kormány gazdaságpolitikájától inkább stabilitást vagy növekedési fordulatot vár? Mi a magyar gazdaság legnagyobb kockázata jelenleg? Mely területeken vár gyors változást, és hol inkább lassú alkalmazkodást?

Kicsit megfordítom a kérdést. Ahhoz, hogy erre korrekt választ lehessen adni, először tisztán kell látnunk a valós helyzetet. Szükség van a költségvetés pontos állapotára, a hiányra, az államadósságra, a vállalt kötelezettségekre és az esetleges rejtett tételekre. Ez az első lépés.

Ha ezek megvannak, utána lehet arról beszélni, hogy gazdasági szempontból mely területeket lehet gyorsan, és melyeket lassabban fejleszteni. Vannak olyan ágazatok, ahol kisebb tőke is elég, például a vendéglátás vagy a turizmus, ezek gyorsabban élénkíthetők.

Más területek, mint az ingatlanfejlesztés vagy egy gyár telepítése, több időt és nagyobb beruházást igényelnek. Ez egy összetett kérdés, de az első feladat a gazdasági tárca számára az, hogy feltárja a valós helyzetet. Erre lehet megalapozott terveket építeni a gazdaság helyreállításához.

Ön szerint tovább nyílik a vagyoni olló Magyarországon az új ciklusban? A kormány tud-e egyáltalán hatni erre, vagy ez globális folyamat?

Szerintem nem fog tovább nyílni az olló, inkább csökkenni fog. A KKV-szektor az elmúlt 16 évben erős ellenszélben működött, az is eredmény, hogy sok vállalkozás fenn tudott maradni. Ebben a szektorban dolgozik rengeteg ember. A jelentős állami korrupció és a túlárazott állami megrendelések miatt a nagyvállalatok előnybe kerültek, miközben a KKV-k kiszorultak.

Ez a helyzet lefelé nyomta a béreket is, főleg a középréteg esetében. Egy ország gazdasági teljesítményét és fejlődési lehetőségeit nagyban meghatározza a középréteg anyagi helyzete. Ha ez erősödik, az a GDP-ben is megjelenik. Úgy látom, hogy ez a különbség most gyorsan mérséklődhet, és ez kedvező irány a gazdaság szempontjából.

Felmerült az új kormányzat részéről a vagyonadó bevezetésének a lehetősége, amelyet többek között Wáberer György is támogatott. Jó ötletnek tartja ennek az adónemnek a bevezetését?

A vagyonadót sok országban és több politikai rendszerben is bevezették már. A jelenlegi gazdasági helyzetben én magam is támogatom. Komoly gazdasági krízisben vagyunk, ezért minden eszközhöz hozzá kell nyúlni, és a nagytőkéseknek is hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az ország kilábaljon.

Az alapelv most logikus, de nagyon óvatosan kell megtervezni. Egy rosszul kialakított vagyonadó több kárt okozhat, mint hasznot. A tőkét nem lehet büntetni, és a már leadózott vagyon újra adóztatása tőkekimenekítést indíthat el, ami nem hozza meg a kívánt eredményt.

Egy átgondolt konstrukció viszont működhet. Például ha előre rögzített, időben korlátozott rendszert vezetnek be, mondjuk három évig tart, majd fokozatosan kifut és megszűnik. Ez kiszámíthatóbb és elfogadhatóbb lehet. Ha viszont határozatlan idejű vagyonadót vezetnek be, az növelheti a vagyonkimenekítést, ami újabb társadalmi feszültségeket okozhat.

Azt látom, hogy a gazdaság valódi szereplői, tehát azok a vállalkozók és cégek, amelyek nem állami kapcsolatokból erősödtek meg, alapvetően támogatják az új gazdaságpolitikai irányt. Az elmúlt napokban több nagyvállalat vezetőjével és tulajdonosával beszéltem, és egységesen azt mondják, hogy most egy történelmi lehetőség van az ország helyzetének rendezésére. Ebbe belefér a vagyonadó is.

Említette, hogy beszélt több piaci szereplővel. Az elmúlt két hétben láttunk egy óvatos optimizmust a befektetők részéről és a magyar fizetőeszköz is erősödött.  Mit lehet látni most a piacokon?

Úgy látom, hogy az, ahogyan a nemzetközi pénzpiac beárazta a politikai változást Magyarországon, erős bizalmat jelez. Ez komoly visszajelzés a nemzetközi szereplők részéről. 2021 júliusában volt utoljára 365 forint körül az euró, ez is mutatja a változás jelentőségét. A nemzetközi sajtó alapján Európa és az Egyesült Államok is bizakodóbb Magyarországgal kapcsolatban. A befektetői piac is elkezdett mozdulni.

Nemrég kaptam két jelentős nemzetközi szerződést, amelyek tárgyalása fél éve zajlott. A felek kivártak a végső döntéssel, amíg kiderül, hogyan alakul az ország politikai helyzete. Amint egyértelművé vált a választás eredménye, és látszott, hogy békés hatalomátadás lesz, azonnal megszülettek a megállapodások. Az egyik egy norvég, a másik egy francia partnerrel jött létre, és mindkét fél pozitív irányként értékelte a változásokat. Úgy gondolom, hogy hasonló folyamat indulhat el szélesebb körben is.

Az üzletemen keresztül is azt láttam, hogy folyamatosan csökkentek a lehetőségek. Sok a külföldi partnerem, főleg az Egyesült Államokból és Nyugat-Európából, és egyre negatívabb megítélést érzékeltem Magyarországgal kapcsolatban.

A piac próbált kihátrálni, és egyre bizonytalanabbnak tartotta az országot. Egy nagy multinacionális cég vezérigazgatója is lakott az egyik lakásomban, és ők is azt mondták, hogy az új termékeket, amelyeket az osztrák, német vagy francia piacon bevezetnek, Magyarországon el sem indítják, mert nem látják, merre halad az ország.

Ha már szóba kerültek a beruházások. Milyen eszközökkel lehetne ösztönözni a multinacionális vállalatokat, hogy nagyobb volumenű beruházásokat valósítsanak meg Magyarországon?

A mostani politikai változások már önmagukban elindíthatják a beruházásokat és a fejlesztéseket. Magyarország jó adottságokkal rendelkezik, kedvező a földrajzi helyzete, és képzett munkaerő áll rendelkezésre. Ha ehhez stabil politikai irány társul, a nemzetközi tőke is nagyobb biztonságban érzi magát.

Nem feltétlenül szükséges külön kedvezményeket adni a külföldi befektetőknek. A stabil környezet önmagában is ösztönző. Jó példa Lengyelország, ahol egy politikai fordulat után erős növekedés indult el. A befektetők ezt a potenciált Magyarországban is látják. A kormányzati döntések még formálódnak, de az eddigi lépések alapján nem számítok komoly hibákra. Az új szereplők kinevezése is azt mutatja, hogy a piac ezt pozitívan értékeli.

Említette az oktatás szerepét. A Cápák Között műsorában gyakran előfordult, hogy nonprofit szervezeteket támogattak. Hogyan lehetne az oktatás terén mondjuk jelentős előrelépéseket tenni?

Ez egy többlépcsős folyamat. Az első lépés a jogi és szabályozási környezet rendbetétele, hogy működőképes rendszer jöjjön létre. Látszik, hogy ez már napirenden van, hiszen elindult egy párbeszéd a napokban, hogyan lehet az oktatást gyorsan jobb pályára állítani.

Ahhoz, hogy a vállalkozói tőke megjelenjen az oktatásban, először a szabályozást kell átalakítani. Törvényeket kell módosítani, egyszerűbbé és átláthatóbbá kell tenni a működést. Vannak konkrét problémák is. Például a gyermekétkeztetésnél a 27 százalékos áfa nehezen indokolható. Emellett sokkal erősebben be kellene vonni a magyar őstermelőket a beszállítói rendszerbe.

Az oktatás szakmai részéhez nem szólok hozzá, de az látszik, hogy nagyobb intézményi autonómiára és ésszerűbb működésre van szükség.

Jelenleg az értékelési rendszer is nagyon eltérő. Egyes iskolákban szerzett jegyek nem összehasonlíthatók más intézmények eredményeivel, ezért külföldön sem mindig veszik komolyan a magyar érettségi eredményeket. Korábban egységesebb volt a rendszer, ma több ponton akadozik. Ezt a döntéshozók is érzékelik. Ha a szabályozás rendbe kerül, akkor megjelenhet a befektetői tőke is az oktatásban. Ennek az a célja, hogy a rendszer végén jól képzett, a mai gazdasági környezethez alkalmazkodó fiatalok kerüljenek ki az iskolákból.

Autóipari háttérrel a háta mögött hogyan látja, az új gazdaságpolitikai irányvonal képes lehet érdemben elmozdítani az országot az összeszerelő üzem modelljétől a magasabb hozzáadott érték felé. Hogyan érdemes ezen a területen egyensúlyozni?

Az autóipar külön beavatkozás nélkül is komoly lépéseket tett ezen a területen. Sok beszállító és hazai gyár már elindította a saját belső fejlesztéseit, legyen szó termékfejlesztésről vagy dizájnról. Az itt működő autógyártók már régóta bevonják a magyar szakembereket ezekbe a folyamatokba.

Ez a munka azt szolgálja, hogy Magyarország ne csak összeszerelő üzem legyen, hanem a tervezés, a termékfejlesztés és a kutatásfejlesztés is megjelenjen itthon. Úgy látom, hogy ez a folyamat már működik, és ennek alapja az, hogy valóban jól képzett szakemberek állnak rendelkezésre.

Tóth Ildikó, a Cápák Között műsor befektetője. Fotó: RTL Klub

Térjünk rá egy kicsit az ingatlanpiacra, ahol Ön is rendkívül aktív. Milyen változásokra lehet számítani a következő egy évben a várható kamatkörnyezet és a politikai stabilitás tükrében?

Az ingatlanpiacon szerintem differenciált élénkülés várható. Ennek egyik oka, hogy a piacon átrendeződés jöhet, egyes nagy beruházók kieshetnek, és ez a korábban domináns vállalati struktúra gyengüléséhez vezethet a következő években.

A kamatkörnyezet továbbra is meghatározó tényező. Az MNB alapkamata jelenleg 6,25 százalék, miközben a jegybank óvatos az infláció miatt. A tavalyi 4,4 százalékos infláció még mindig magas szint, így a finanszírozás költsége is érezhetően terheli a piacot.

A politikai stabilizáció kulcsszerepet játszhat abban, hogy az infláció mérséklődjön. Ha ez bekövetkezik, és az EU-s források is megérkeznek, az érdemben növelheti a befektetői aktivitást az ingatlanpiacon.

Mennyire tartja szerencsésnek azt a gazdaságpolitikát, amely támogatott hitelekkel ösztönözte a lakásvásárlást, miközben ennek hatására jelentősen emelkedtek az ingatlanárak? Mennyire volt ez hosszú távon fenntartható és egészséges megközelítés?

A 3 százalékos kamat elsőre kedvezőnek tűnik, de például Ausztriában is hasonló piaci kamatszint mellett működik a rendszer. Én úgy látom, hogy az elmúlt öt év gazdaságpolitikája több szempontból hibás volt. Ide tartoznak az ársapkák, az üzemanyagár-szabályozás és a támogatott, 3 százalékos lakáshitelek is.

Ezek rövid távon segíthetnek, de hosszabb távon torzítják a piacot. Ha az állam valahol támogatást ad, annak megvan az ára máshol. A finanszírozás végső soron az adórendszeren keresztül jelenik meg, miközben Magyarországon így is magas az áfa. Egy gazdaság akkor tud tartósan fejlődni, ha a középréteg erősödik és a piaci alapú működés dominál. Ezek az intézkedések inkább lassították a gazdasági folyamatokat.

Az ingatlanpiacon ez jól látszott. 2025 augusztusa és decembere között mintegy 30 százalékkal emelkedtek az árak, ami mögött nem állt valós teljesítmény. A piac ezt nem tudta lekövetni, így év végére gyakorlatilag leállt a forgalom, és azóta is csak lassan éled újra. Volt olyan háztartás, amelynek segítséget jelentett ez a rendszer, de összességében inkább káros hatása volt a gazdaságra.

Hogyan lehetne könnyebbé tenni azt, hogy a fiatalok hozzájuthassanak a lakásokhoz. Mivel lehetne elősegíteni?

Magyarországon nem kell új megoldást kitalálni, mert a környező országok már bevált modelleket hoztak létre az elmúlt évtizedekben. Ahhoz, hogy a fiatalok lakáshoz jussanak, célzott lakásprogramokra van szükség. Ausztriában, különösen Bécsben, a lakások jelentős része bérlakás. Ezeket az önkormányzatok és az állam adják ki megfizethető, piacképes bérleti díjon. Ez segíti a fiatalokat az első lépésekben, és sokan hosszú távon is ebben a rendszerben maradnak.

A megoldás az lehet, hogy az állam nagy volumenű bérlakásprogramot indít, jelentős tőkével. Ez elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban enyhítheti a lakhatási problémákat. Ha nő a kínálat, a piaci bérleti díjak is csökkenhetnek.

Jelenleg a bérekhez képest a bérlakások sok fiatal számára nehezen elérhetők. Ez hozzájárul ahhoz, hogy sokan külföldre mennek, és nem biztos, hogy visszatérnek. Egy jól felépített, akár EU-forrásokat is bevonó bérlakásprogram javíthatná a hozzáférést a lakhatáshoz, és ezzel a társadalmi különbségek is csökkenhetnek.

Ön híres arról, hogy szereti a kiemelten kockázatos üzleteket. Lát-e most olyan szektort Magyarországon, ami jelenleg romokban van, de az új ciklus alatt hatalmasat ugorhat?

Az ipari digitalizációban és a KKV-szintű exporttermelésben komoly potenciál van. Emellett a mezőgazdaság egyes területei is erősödnek, és itt további lehetőségeket látok, befektetői szempontból is. Az Alföldön már elindultak magas hozzáadott értékű növénytermesztési projektek.

Például chilei mintára cseresznyefarmok jöttek létre hűtőházi háttérrel, ahol kiváló minőségű terméket állítanak elő, majd zárt hűtőláncban szállítják exportpiacokra, például Párizsba. Emellett megjelentek kivi- és citromültetvények, valamint nemrég egy több ezer fás gránátalma-ültetvényt is telepítettek.

Ezek a speciális mezőgazdasági szegmensek érdemben növelhetik a GDP-t, és javíthatják Magyarország megítélését az agráriumban. Befektetői oldalról is vonzóak. Ha a támogatások a tényleges termelőkhöz kerülnek, és a piac kiszámíthatóbban működik, akkor ez a szektor gyors növekedési pályára állhat.

A mesterséges intelligencia most kiemelt figyelmet kap, és sok befektető úgy véli, érdemes növelni a kitettséget az AI-al foglalkozó cégekben. Ön hogyan látja ezt?

Szerintem bizonyos értelemben már elkéstünk. Azok a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek, amelyek igazán nagyok lesznek 10 év múlva, nagy valószínűséggel már megszülettek. Nem vagyok benne biztos, hogy egy mostani befektetésből olyan növekedés érhető el, mint amit korábban például a ChatGPT esetében láthattunk.

Nem a területet tartom túlértékeltnek, inkább azt gondolom, hogy a piac kezd telítődni. A fejlődés inkább kisebb szegmensekben folytatódik. Elképzelhető, hogy egy-egy speciális terület nagyot nő, de nem feltétlenül önálló cégként, hanem már meglévő nagyvállalatok részeként.

A mesterséges intelligencia minden iparágban meg fog jelenni, a filmgyártástól kezdve számos más területig. Már most látszik, hogy milyen szintű tartalmakat lehet vele előállítani, és rövid időn belül akár teljes egészében AI által készített produkciók is megjelenhetnek. Szerintem pár hónap és a Netflixen már teljesen mesterséges intelligencia által gyártott filmeket is tudunk majd nézni.

Sok irányban zajlik a fejlődés, és lesznek kiugró eredmények is, de ezek gyakran nagyobb cégek alatt futnak majd, vagy gyorsan felvásárolják őket. Befektetni továbbra is lehet ebben a szektorban, de inkább jól időzített üzleti lehetőségekről beszélünk. Egy sikeres befektetés rövid idő alatt jelentős hozamot hozhat, de az esélye annak, hogy egy új szereplő önállóan globális óriássá nő, már jóval kisebb.

Ha visszatekint a Cápák közöttre, mi volt a legfontosabb tanulság? Mit tanult abból, hogy milyen vállalkozók érkeztek befektetést kérni, és hogyan döntöttek a Cápák?

A legfontosabb tanulság az, hogy minden piac és minden ország teljesen eltérő. Én több országban is láttam a műsort, például Brazíliában, és jól látszik, hogy hiába ugyanaz a formátum, a tartalom teljesen más. Mások a léptékek, mások az igények, és más típusú befektetések működnek.

Nem lehet összehasonlítani a magyar változatot sem az amerikaival, sem a brazillal. Nem a pénz nagysága a fő különbség, hanem a vállalkozók gondolkodása. Magyarországon más típusú cégek jelennek meg. Külföldön több a termékalapú vállalkozás, itthon inkább a kereskedelmi fókusz volt erősebb.

A műsor egyik érdekessége, hogy nagyon magyar tud lenni. Olyan ötletek és vállalkozások jelennek meg benne, amelyek kifejezetten a hazai környezetre épülnek. Hiába nemzetközi formátum, a tartalom teljesen helyi. A vállalkozók edukációs szintje is sokat változott.

Az elmúlt években egyre felkészültebbek lettek. Jobban értik az üzleti és pénzügyi alapokat, és egyre profibb módon mutatják be a terveiket. Egyre több vállalkozó gondolkodik nemzetközi piacokban is. Korábban ritka volt, hogy valaki kifejezetten külföldi terjeszkedéshez kért befektetést. Ma már sokan eleve így építik fel a stratégiájukat. Ez fontos változás. Egy kis országból is lehet nemzetközi sikert elérni. Vannak példák arra, hogy kis városból induló cégek globális piacokat érnek el. A műsorban is egyre inkább látszik ez a szemlélet.

Címlapkép: Szabó Gábor/RTL Magyarország