Váratlan katonai paktumot kötöttek az arab államok: Ukrajnától kérik a bevált receptet a pusztító csapások ellen

Dzsasszem Mohamed al-Budajvi, a GCC főtitkára elmondta, hogy a régiót sújtó háborús helyzet még közelebb hozta egymáshoz az öböl menti országokat és az EU-t. Kiemelte: a jelenlegi körülmények arra ösztönzik a tagállamokat, hogy új szintre emeljék az együttműködést megbízható partnereikkel. Ennek érdekében folyamatosan keresik azokat a kiemelt területeket és új csatornákat, ahol tovább mélyíthetik a kétoldalú kapcsolatokat.

A stratégiai irányváltást az indokolja, hogy február vége, az amerikai–izraeli–iráni feszültség kiéleződése óta a hat GCC-tagállam is iráni drón- és rakétatámadások célpontjává vált. A fenyegetés a védelmi és biztonságpolitikai megközelítés teljes átértékelésére kényszerítette az érintett országokat.

A gyakorlati lépések már meg is kezdődtek. Márciusban három öböl menti állam tízéves védelmi megállapodást kötött Ukrajnával. A szerződések tengeri drónokra, elektronikus hadviselésre és légvédelmi elfogórendszerekre terjednek ki. A döntés hátterében az áll, hogy az arab államok szeretnék hasznosítani Kijevnek az orosz támadások elhárítása során szerzett harctéri tapasztalatait.

Al-Budajvi hangsúlyozta, hogy a térség stabilitása a nemzetközi béke és biztonság egyik alappillére. A mostani konfliktus rávilágított arra is, hogy magán a GCC-n belül is szorosabb katonai, biztonsági és gazdasági integrációra van szükség.

A diplomáciai közeledést jól mutatja az európai vezetők fokozott jelenléte a térségben. A napokban António Costa, az Európai Tanács megválasztott elnöke, előtte pedig Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is az öböl menti régióba látogatott. Costa megerősítette a stratégiai partnerséget az ottani államokkal. Egyúttal a Hormuzi-szoros újranyitását sürgette, és figyelmeztetett a tartós lezárás súlyos következményeire.

Bár a GCC és az EU közötti együttműködési megállapodás már 1989-ben megszületett, a kapcsolatokat 2022-ben fűzték szorosabbra, különösen a gazdaság és a klímapolitika terén. Ekkor nevezték ki az Európai Unió első öböl menti különmegbízottját is, ami szintén a térség felértékelődését jelzi.