Felpörgeti a védelmi ipart az Európai Unió: brutális pénzek és új szabályok jönnek

A több mint négy éve zajló orosz-ukrán háború, a közel-keleti instabilitás, az európai légtérbe irányuló drónbetörések és az uniós infrastruktúrát célzó tartós hibrid fenyegetések a biztonságot és a védelmet az európai napirend élére helyezték. A Régiók Európai Bizottsága (European Committee of the Regions, röviden CoR) tavaly megalakult védelmi munkacsoportja a közelmúltban tartotta harmadik ülését, ahol a NATO, az Európai Parlament és az Európai Bizottság képviselői mellett a védelmi ipar szereplői is megjelentek. A találkozó fókuszában az uniós biztonság és ellenálló képesség megerősítése állt egy olyan időszakban, amikor a geopolitikai kockázatok látványosan megsokszorozódtak és sürgős intézkedéseket szorgalmaznak.

Drónok és hibrid támadások

Az európai légtérbe irányuló drónincidensek egyre gyakrabban kerültek a hatóságok látókörébe az elmúlt években, ami jól jelzi a biztonsági környezet folyamatos átalakulását. Azonosítatlan drónok jelentek meg kritikus infrastruktúrák, például energetikai létesítmények, katonai objektumok vagy repülőterek környezetében. Norvégiában és Svédországban 2022 és 2023 során több gyanús eset miatt indult vizsgálat, Franciaországban pedig évek óta észleltek drónokat az atomerőművek felett. A 2018-as Gatwick Airport körüli incidens különösen látványos példája annak, hogy egyetlen drónészlelés is komoly fennakadásokat okozhat a polgári légiközlekedésben, hiszen több mint ezer járatot érintett és napokra megbénította a forgalmat. Tény azonban, hogy ezekben az esetekben sokszor nem sikerült egyértelműen azonosítani sem az eszközök üzemeltetőit, sem a szándékot, ami viszont tovább növelheti a bizonytalanságot.

Az Európai Unió ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektet a drónelhárító rendszerek (counter-UAS) fejlesztésére, beleértve a rádiófrekvenciás zavaróeszközöket, a radar- és szenzortechnológiák fejlesztését, valamint a mesterséges intelligencián alapuló felismerőrendszereket. A jelenség így bizonyos mértékben, közvetlenül ösztönzi a védelmi ipar technológiai fejlődését.

Az Európai Uniónak határozottan fel kell lépnie a védelmi politika megerősítése és autonómiájának megerősítése érdekében. A geopolitikai helyzet azt mutatja, hogy nincs vesztegetni való időnk. Ez az önellátás pedig az erős és versenyképes európai védelmi ipartól, a technológiai szuverenitástól és a stratégiai autonómiától függ. A célkitűzések elérése érdekében a régiók és a városok bevonása kulcsfontosságú az európai védelmi ipari és technológiai bázis megerősítéséhez, a kis- és középvállalkozásaink támogatásához és az európai együttműködés előmozdítására irányuló ambiciózus cél eléréséhez. A régiós döntéshozók részvétele elengedhetetlen egy olyan védelmi ipar kiépítéséhez, amely képes biztosítani az Európai Unió számára az ahhoz szükséges erőt és függetlenséget, hogy megfelelő garanciákkal rendelkezzen a bizonytalan nemzetközi helyzetben

– mutatott rá Fernando López Miras, Murcia régió elnöke és a védelmi munkacsoport elnöke a védelmi csoport ülésének megnyitóján.

A megbeszélésen hangsúlyt kapott a nemzeti megközelítések erőteljesebb regionális dimenzióval való kiegészítése, ahol a szakértők elismerték a régiós döntéshozók létfontosságú szerepét az ipari együttműködés előmozdításában, az innováció ösztönzésében, a rezilienciaépítésben és a kiegyensúlyozott területfejlesztés biztosításában.

Felértékelődik a kisebb döntéshozók szerepe

A tanácskozáson a szakértők egyetértettek abban, hogy az Európai Unió a védelmi integráció és az ipari mozgósítás kritikus szakaszába lépett. Úgy vélik, a védelem kérdését ezért nem szabad kizárólag központi szinten kezelni.

A helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszanak:

• az ipari kapacitások fejlesztésében,
• a beszállítói láncok megerősítésében,
• valamint egy válságálló infrastruktúra kiépítésében.

Ez különösen fontos lehet olyan országok számára, mint például Magyarország, ahol a védelmi ipar az elmúlt években újraépül. Ennek egyik legfontosabb példája a Rheinmetall zalaegerszegi gyára, ahol a Lynx gyalogsági harcjárművek gyártása zajlik, vagy épp a Gyulán épült lőszergyártó üzem, vagy a várpalotai robbanóanyag- és hadianyaggyártási beruházások.

Az Európát fenyegető veszélyek összetettségének növekedésével alapvető fontosságú a polgári-katonai együttműködés. És annak a megfelelő módon kell fejlődnie. Az átfogó uniós kockázat-és fenyegetésértékelés kidolgozásához azonban szakszerű és szigorú előrejelzésre, illetve felkészültségre van szükség

– fejtette ki Hans Das, az Európai Bizottság Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatóságának (ECHO) főigazgató-helyettese.

Az ülés során a résztvevők azt is megvizsgálták, hogy a régiós és helyi önkormányzatok hogyan tudnák jobban felhasználni az uniós forrásokat, ösztönözni a határokon átnyúló együttműködést, és szilárd ipari ökoszisztémákat kialakítani Európa védelmi technológiájának és iparának fellendítése érdekében.

Finanszírozás helyben és uniós szinten

Christian Liflander, a NATO védelmi részlegének vezetője eközben kiemelte, hogy az Európai Unió az elmúlt időszakban kézzelfogható lépéseket tett a védelem megerősítésére.

A legfontosabb bevezetett és várható intézkedések:

• A katonai mobilitási csomag például azt célozza meg, hogy a csapatok és haditechnikai eszközök gyorsabban tudjanak mozogni Európán belül, vagyis kevesebb adminisztrációval és jobb infrastruktúrán haladhassanak át egyik országból a másikba.
• Az uniós védelmi ipari intézkedések összességét tömörítő „csomag” eközben már inkább a gyártásról szól: hogyan lehet felpörgetni az európai fegyver- és hadianyaggyártást, illetve hogyan érdemes összehangolni a tagállamok beszerzéseit.
• A magántőke mozgósítása a stratégiai védelmi kezdeményezések támogatására.
• A nemzeti védelmi költségvetések növelése a Stabilitási és Növekedési Paktum (Stability and Growth Pact) keretében biztosított nagyobb rugalmasság révén.
• Az új pénzügyi eszköz, a Biztonsági Akcióprogram az Európai Unióért (Security Action for Europe, röviden SAFE) pedig azt jelenti, hogy az Európai Unió közös forrásokat mozgósít a védelemre, amelyet uniós hitelfelvétellel finanszíroznak.

Az uniós tagállamok közös védelmi beszerzésekre fordított kiadásainak növelésére az Európai Bizottság komoly finanszírozást biztosít az évtized végéig. A SAFE program akár 150 milliárd euró értékű, versenyképes árú, hosszú lejáratú kölcsönt nyújthat a védelmi képességekkel kapcsolatos beruházásokhoz a pénzügyi támogatást igénylő tagállamoknak. A program keretében nyújtott hitelek lehetővé teszik, hogy a tagállamok gyorsan és nagy volumenben szerezzenek be védelmi eszközöket, így az európai ipar akár a legnagyobb a nyomás esetén is képes legyen szállítani. Az a cél, hogy a beszerzések minél inkább közösen, összehangoltan történjenek, ezzel csökkentve a párhuzamosságokat és a széttagoltságot az európai piacon.

Ugyanakkor a jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben a rendszer rugalmas: átmenetileg támogatja az európai országok önálló beszerzéseit is, ha ez szükséges ahhoz, hogy a kulcsfontosságú eszközök időben rendelkezésre álljanak. A finanszírozás mögött az Európai Unió áll, amely közös hitelfelvétellel biztosít kedvező kamatozású, hosszú lejáratú forrásokat a tagállamok számára. Ebben kulcsszerepet játszik az EU erős hitelminősítése, amely lehetővé teszi, hogy az igénylő országok a piacnál kedvezőbb feltételekkel jussanak ehhez a pénzügyi forráshoz.

A SAFE két kategóriába sorolt ​​kiemelt védelmi termékek beszerzését támogatja:

1. kategória

• Lőszer és rakéták
• Tüzérségi rendszerek, beleértve a mélyreható precíziós csapásmérő képességeket
• Szárazföldi harci képességek és azok támogató rendszerei, beleértve a katonai felszerelést és a gyalogsági fegyvereket
• Kis drónok (NATO 1. osztály) és kapcsolódó drónellenes rendszerek
• Kritikus infrastruktúra védelme
• Kiber
• Katonai mobilitás, beleértve az ellenmobilitást is

2. kategória

• Légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek
• Tengeri felszíni és víz alatti képességek
• Kisméretű drónoktól (NATO 2. és 3. osztály) eltérő drónok és kapcsolódó drónellenes rendszerek
• Stratégiai tényezők, mint például, a stratégiai légi szállítás, a levegőből történő utántöltés, a C4ISTAR rendszerek, valamint az űreszközök és -szolgáltatások
• Űreszközök védelme
• Mesterséges intelligencia és elektronikus hadviselés

Mindkét kategóriában a beszerzési szerződéseknek biztosítaniuk kell, hogy az alkatrészköltségek legfeljebb 35 százaléka az EU-n, az EGT-EFTA-n vagy Ukrajnán kívülről származzon. A 2. kategóriába tartozó projekteknek szigorúbb jogosultsági feltételeknek kell megfelelniük, beleértve azt is, hogy a vállalkozóknak rendelkezniük kell a berendezések szükség esetén, nem uniós korlátozások nélküli módosításának képességével.

A NATO védelmi ülésen tett értékelése szerint összességében ezek az intézkedések azt mutatják, hogy Európa kezd kilépni a széttagolt működésből, és egy összehangoltabb, gyorsabban reagáló védelmi rendszer felé mozdult el.