Kiderült az Egyesült Államok féltve őrzött titka a pusztító fegyverekről: Donald Trump is elismerte, hatalmas a baj

A források szerint a készlet másik harmadának sorsa bizonytalan. Az amerikai légicsapások valószínűleg megrongálták, megsemmisítették, vagy föld alatti alagutakba és bunkerekbe temették ezeket a fegyvereket. Ennek pontos mértékét azonban a szakértők nem tudják felmérni. A hírszerzési értékelés a drónképességek esetében is hasonló arányokat mutat. Az amerikai-izraeli hadművelet február 28-i megindítása óta közel egy hónap telt el. Teherán mindezek ellenére továbbra is jelentős rakétakészlettel rendelkezhet. A harcok lezárulta után a sérült vagy a romok alá temetett fegyverek egy részét akár újra is hasznosíthatják - tudósított a Reuters.

Az "Epikus düh" hadművelet keretében az amerikai légierő eddig több mint tízezer iráni katonai célpontot támadott. Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) tájékoztatása szerint az iráni haditengerészet nagy méretű hadihajóinak 92 százalékát már elsüllyesztették. A parancsnokság ugyanakkor nem volt hajlandó konkrét számokat közölni arról, hogy az ellenséges rakéta- és drónképességeknek pontosan mekkora hányadát sikerült felszámolniuk.

Eközben az iráni fél is bizonyította, hogy fegyverkészletei korántsem merültek ki. Csak csütörtökön tizenöt ballisztikus rakétát és tizenegy drónt indítottak az Egyesült Arab Emírségek ellen. Teherán új katonai képességeket is demonstrált. A múlt héten először lőttek ki nagy hatótávolságú rakétákat az Indiai-óceánon található Diego Garcia amerikai-brit katonai támaszpont irányába. Nicole Grajewski, a párizsi Sciences Po egyetem iráni rakétaerőkkel foglalkozó szakértője szerint a közel-keleti ország még a hevesen bombázott Bid Káne katonai létesítményből is képes csapásokat végrehajtani. Ez arra utalhat, hogy Washington némileg eltúlozta a hadművelet sikerét. Grajewski becslései alapján Irán a korábbi rakétaképességeinek mintegy harminc százalékát továbbra is megőrizte.

A hírszerzési értékelés egyik fő nehézségét az adja, hogy a háború kitörése előtt sem volt pontos képük az iráni föld alatti bunkerekben felhalmozott fegyverekről. Az ország több mint egy tucat hatalmas kiterjedésű, föld alatti létesítménnyel rendelkezik, ahol biztonságosan tárolhatja a hordozórakétákat és a robbanófejeket. Egy magas rangú amerikai tisztviselő elismerte, hogy valószínűleg sosem fognak pontos számokat kapni a megmaradt készletekről. Pete Hegseth védelmi miniszter szintén kitért az iráni alagútrendszerek jelentette katonai kihívásokra. A tárcavezető a helyzetet a Hamász Gázai övezetben kiépített alagúthálózatához hasonlította.

Donald Trump elnök maga is elismerte a megmaradt iráni fegyverek jelentette biztonsági kockázatot, különös tekintettel a Hormuzi-szoros térségére. Egy csütörtöki kabinetülésen kifejtette, hogy ha a rakéták 99 százalékát sikerülne is megsemmisíteniük, a maradék egy százalék továbbra is elfogadhatatlan veszélyt jelentene az ott állomásozó, több milliárd dollár értékű amerikai hadihajókra. A Reuters értesülései szerint a washingtoni adminisztráció jelenleg a konfliktus esetleges kiterjesztését mérlegeli. Ez a lépés akár amerikai szárazföldi alakulatok bevetését is jelentheti a szoros menti iráni partvidékeken.