Barátság kőolajvezeték: szivárognak a részletek az EU-s tényfeltáró látogatásról, erre juthatnak a szakemberek

A magyar és a szlovák külügyminisztérium az uniós csúcs előtt fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. A két ország nehezményezi, hogy a január végi leállás óta eltelt hetekben az EU nem lépett fel határozottan a tranzit újraindítása érdekében. Külön kifogásolták, hogy csak a sajtóból értesültek az Európai Bizottság által bejelentett helyszíni tényfeltáró misszióról, valamint a helyreállításra szánt uniós forrásokról. Bár Budapest és Pozsony kezdettől fogva saját szakembereket is be akart vonni a károk felmérésébe, erre nem kaptak lehetőséget. Szerintük ez megkérdőjelezi a vizsgálat hitelességét. A felek ezért egy átfogó, közös bizottság felállítását követelik. Emellett elvárják, hogy Brüsszel gyakoroljon nyomást Kijevre a helyzet gyors rendezése érdekében.

A vizsgálóbizottság elindítása azonban a vártnál jóval bonyolultabb. Egy uniós diplomata szerint az EU polgári védelmi mechanizmusának aktiválásához Kijev hivatalos kérésére, valamint a tagállamok jóváhagyására is szükség van. Jelenleg még zajlanak a biztonsági és jogi egyeztetések, így az uniós csúcs idején sem volt világos, hogy a misszió egyáltalán elindult-e. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy még nem dőlt el véglegesen, kik és milyen minőségben vesznek majd részt a helyszíni szemlén. Az eddigi információk alapján azonban a magyar és a szlovák szakértők részvétele nem várható.

A vita gyökere egészen január 27-ig nyúlik vissza, amikor egy dróntámadás miatt megsérült a vezeték ukrajnai szivattyúállomása. A leállás után Magyarország és Szlovákia a horvátországi Adria kőolajvezetéken keresztül próbált orosz kőolajat importálni, de Zágráb a szankciókra hivatkozva ezt elutasította. A technikai problémából ezt követően hamar politikai vita lett. Míg Kijev szerint a károk miatt fizikai képtelenség az azonnali újraindítás, Budapest és Pozsony szándékos késleltetéssel vádolja Ukrajnát. A feszültség végül odáig éleződött, hogy Magyarország februárban válaszul megvétózta az Ukrajnának szánt, mintegy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomaghoz kapcsolódó jogszabályt.

Bár március közepén Ukrajna elviekben hozzájárult egy uniós vezetésű vizsgálathoz, a magyar szakértők korábbi önálló helyszíni szemléje meghiúsult. Kijev arra hivatkozva utasította el a Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes vezette küldöttség fogadását, hogy a magyar delegáció mindössze egy nappal korábban jelezte az érkezését. Az ukrán fél hivatalos diplomáciai egyeztetést és új időpontot javasolt. Ezt a magyar fél azonban visszautasította, így a megegyezés egyelőre várat magára.

Hogyan hat a közel-keleti konfliktus a magyarok utazási döntéseire

A Pénzcentrum friss kutatásban vizsgálja, hogyan befolyásolja a közel-keleti konfliktus és az iráni–amerikai feszültség a magyar utazók idei terveit. A felmérés arra keresi a választ, hogy a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt változnak‑e az úti célok, kerülik‑e a térséget érintő járatokat, számítanak‑e drágulásra, illetve mennyire tartják fontosnak a biztonsági szempontokat. A kérdőív azt is feltérképezi, milyen alternatív úti célok felé fordulnak azok, akik elkerülnék a Közel‑Keletet vagy Törökországot.