Ezért támadta meg Trump valójában Venezuelát? Már látszik a mesterterv, minden egy irányba mutat

A kőolaj továbbra is a globális gazdaság egyik legfontosabb stratégiai erőforrása. Meghatározza a közlekedést, az ipari termelést, és érdemben alakítja a geopolitikai viszonyokat és a nemzetközi kereskedelmet is. Bár a megújuló energiaforrások szerepe folyamatosan nő, a világ energiaellátásában az olaj továbbra is domináns tényező.

A következőkben a Föld országainak olajtartalékait rangsoroljuk 2024 végi adatok alapján. A számok az OPEC 2025-ös statisztikai évkönyvéből származnak, és milliárd hordóban értendők: ezek a hagyományos kőolaj mellett az olajhomokot is tartalmazzák.

Négy ország uralja a globális olajtartalékokat

A statisztikákból jól látszik, hogy a világ kőolajtartalékai rendkívül koncentráltak. Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb bizonyított kőolajtartalékával, mintegy 303 milliárd hordóval. Az ország azonban az amerikai szankciók miatt korlátozottan tudja exportálni a nyersolajat, így nem képes teljes mértékben hasznosítani ezt az erőforrást.

Venezuela január 3-i megtámadása után Donald Trump nagyon hamar azt mondta, hogy az Egyesült Államok átvenné az ellenőrzést Venezuela olajkészletei felett, és amerikai cégek bevonásával építené újjá az ország meggyengült olajiparát, miután katonai művelet során elfogták Nicolás Maduro elnököt (Venezuela helyzetére az adatok ismertetése után visszatérünk).

A rangsor második helyén Szaúd-Arábia áll 267 milliárd hordóval. De az első ötösben ott van még Irán (209 milliárd hordó), Kanada (163 milliárd hordó), és Irak (145 milliárd hordó).

A Közel-Kelet hatalma

Azt már a top5 is jól szemlélteti, hogy a Közel-Kelet nagyon markánsan dominálja a világ kőolajpiacát. A tartalékok jelentős része OPEC-tagországok kezében van, különösen a Közel-Keleten. Szaúd-Arábia, Irán, Irak, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek adják a térség dominanciájának alapját.

Ezek az országok alacsony kitermelési költségekkel és nagy, könnyen hozzáférhető készletekkel rendelkeznek. Emiatt a közel-keleti termelők a várhatóan lassuló globális kereslet mellett is kulcsszereplők maradhatnak az olajellátásban.

Akikre még érdemes figyelni

A nem OPEC-tag országok közül Kanada emelkedik ki, amely a világ negyedik legnagyobb tartalékával rendelkezik, mintegy 163 milliárd hordóval. Ezeknek a készleteknek a döntő része azonban olajhomokból származik, aminek a kitermelése drágább és környezetileg is megterhelőbb. A tízes toplistán szerepel még Oroszország és az Egyesült Államok is, de "csak" a 8. és 10. helyen.

Összességében az adatok kiválóan rámutatnak arra, mennyire egyenlőtlenül oszlanak meg a Föld kőolajkészletei, és hogy miért rendelkeznek az olajban gazdag országok továbbra is jelentős gazdasági és geopolitikai befolyással.

Előre a kőolajért!

Ahogy azt Venezuela kapcsán korábban már írtuk, január 3-án az USA támadást intézett az ország ellen. Ennek keretein belül amerikai különleges egységek foglyul is ejtették Nicolás Madurót, az országot irányító diktátort.

Az ügy érdekessége, hogy bár a kőolajtartalékok tűnhetnek az elsődleges célnak, az USA-ban a venezuelai diktátor és felesége ellen kábítószer-terrorizmus és fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények miatt emeltek vádat. Ezt azért fontos kiemelni, mert a Trump kormányzat gyakorlatilag a drogháborúra hivatkozva indította a támadást. 

Ezzel együtt Donald Trump kifejtette, mindenképpen az a célja, hogy amerikai olajvállalatok lepjék el Venezuelát, modernizálják annak olajkitermelő képességét. Ez végső soron óriási lehetőség az USA számára, hiszen mint azt az adatokból láttuk,

Venezuela egymaga annyi kőolajtartalékkal rendelkezik, mint az Egyesült Arab Emirátusok, Oroszország, az USA, Nigéria és Kína együttvéve!

Az USA kincsesbányája

Korábban a Pénzcentrumon mi is beszámoltunk arról, hogy a 2. Trump-kormányzat meglehetősen vad nemzetbiztonsági stratégiát indított útjára, ami gyakorlatilag szakítani akar a 2. világháború és hidegháború utáni világrenddel. Az új stratégia szövegezéséből ugyanis egy olyan világrend rajzolódik ki, legalábbis az USA számára, hogy amire ők számot tartanak, azt el is fogják venni. Másoknak vagy a nemzetközi jognak kevesebb teret biztosítva.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fájó alku vethet véget az orosz-ukrán háborúnak: ha ez megtörténik, az egész világon durva háborúk robbanhatnak ki

Mozgalmas és fordulópontokkal teli év volt 2025: a világpolitika erővonalai szinte hónapról hónapra íródtak át.

Venezuela helyzete ebből a szempontból még érdekesebb. Ugyanis a drogháborús ürügy, és a mesés gazdagságot rejtő gigantikus kőolajtartalék mellett az utóbbi időszakban Venezuela komoly szövetségi rendszert épített ki Oroszországgal és Kínával is. Ez a két nagyhatalom pedig egyértelműen a legnagyobb vetélytársa az USA-nak a világporondon. 

Donald Trump tehát ezzel a lépésével vetélytársai térnyerését is gyengíti az amerikai kontinensen. A Venezuelával való konfrontáció új értelmet ad Donald Trump egyik jelszavának, az America First-nek (Amerika az első) is. Ezek szerint az új amerikai elnök ténylegesen komolyan gondolja, hogy az amerikai kontinens érdekszférája egyedül az USA-t illeti meg, a kontinensen ő a legerősebb, és ő akarja keverni és osztani is a kártyát. Hogy azokból más nagykutyák még véletlenül se kapjanak lapot.

Veszéyes precedenst teremthet

Ha csak az ürügyet nézzük, nevezetesen a drog elleni háborút, akkor más latin-amerikai ország sem lehet most nyugodt. Elég ha csak olyan drogfellegvárakra gondolunk, mint Kolumbia vagy Mexikó. De Dániában is áll a bál, és ekképpen az EU-nak is hamarosan választ kell találnia arra az esetre, ha Trump beváltja évek óta dédelgetett álmát, és Grönlandot a valóságban is az USA-hoz kívánja majd csatolni.

Arról nem is beszélve, hogy más nagyhatalmak a saját térségeikben bizonyos ürügyek mentén ugyanúgy ahogy az USA most Venezuela ellen, katonai beavatkozásokat indíthatnak. Mondván, ha az USA-nak szabad bármilyen következmény nélkül, akkor nekik miért ne lehetne? Ebben annyi a bökkenő, hogy egyelőre nem látszik, hogy bárki a Földön véghez tudna vinni ilyen precíz és sikeres támadásokat, mint ahogy azt most az Egyesült Államok tette Venezuela ellenében. 

(via VisualCapitalist, BBC, CNN)