Itt az osztrák hiányszakmák 2026-os listája, milliós fizetéssel vadásszák a magyarokat: tényleg könnyű elhelyezkedni?

Közzétette az osztrák bevándorlási hivatal a 2026-ra vonatkozó, országos hiányszakma-listáját. Ezt arra használják, hogy hivatalosan meghatározzák azokat a foglalkozásokat, amelyekben tartós és igazolt munkaerőhiány áll fenn az egész ország területén. A lista jogi és munkaerőpiaci alapként szolgál többek között a külföldi munkavállalók egyszerűsített foglalkoztatásához, az úgynevezett vörös–fehér–vörös kártya kiadásához, a harmadik országbeli szakemberek bevonásához, valamint bizonyos esetekben a gyorsított engedélyezési eljárásokhoz.

Emellett iránymutatást ad a munkáltatóknak, a munkaügyi hivataloknak és a képzési rendszernek is arról, mely szakmákban szükséges utánpótlás, célzott képzés és bevándorlás, ezért a lista gazdaságpolitikai és munkaerő-tervezési szempontból is kiemelt jelentőségű.

A 2026-ra vonatkozó országos hiányszakma-lista egyértelműen jelzi, Ausztria munkaerőpiaca strukturális feszültségekkel küzd, amelyek már nem csupán átmeneti konjunkturális jelenségek. Az összesen 64 hiányszakma lefedi az ipar, az építőipar, az egészségügy, az informatika, a közlekedés, az oktatás és a szolgáltatások kulcsterületeit - vagyis a gazdaság szinte teljes működési spektrumát.

Az építőipar válságálló, de emberhiányos

Az egyik leginkább érintett ágazat továbbra is az építőipar, ahol egyszerre jelentkezik hiány fizikai szakmunkásokból, technikusokból és mérnökökből. Keresettek az ácsok, épületasztalosok, betonépítők, mélyépítők, térkövezők, vágányépítők, valamint a zsaluzók és vasbetonszerelők. A kivitelezési oldalon komoly problémát okoz az építésvezetők, projektvezetők, BIM-technikusok és építőipari mérnökök hiánya is.

A tetőszerkezetekhez és burkolatokhoz kapcsolódó szakmák – tetőfedők, bádogosok, szigetelőtető-fedők – szintén tartós hiányt mutatnak, ami az energiahatékonysági beruházások és a felújítási hullám miatt tovább erősödik.

Gépipar és fémfeldolgozás

Az osztrák ipar hagyományosan erős a gépgyártásban és a fémfeldolgozásban, ugyanakkor éppen ezekben a szegmensekben a legnagyobb a szakember-utánpótlási rés. Hiányszakmának számítanak a mezőgazdasági gépgyártók, gép- és maschinenschlosserek, nehézgép-mechanikusok, valamint a marósok, esztergályosok, CNC-szakemberek és forgácsolástechnikusok.

A lista külön nevesíti a hegesztőket és lángvágókat – az alumíniumtól a cső- és védőgázos hegesztésig –, ami jól mutatja, hogy a nagyipari termelés és a speciális szerkezetgyártás is munkaerőhiánnyal küzd. A probléma nemcsak a szakmunkás-, hanem a technikus- (Ing.) és mérnöki (DI) szinteken is jelentkezik, különösen a gépész-, mechatronikai, automatizálási és gyártástechnológiai területeken.

Villamosipar, elektronika és energiaátmenet

Az elektrotechnika az egyik legszélesebb hiányterület. A kereslet a klasszikus villanyszerelőktől és elektromos szerelőktől az elektromechanikusokon, mechatronikusokon át egészen a felsőfokú végzettségű technikusokig és mérnökökig terjed. Különösen nagy az igény az erősáramú és gyengeáramú szakemberekre, valamint az ipari automatizálásban, szabályozástechnikában és híradástechnikában jártas dolgozókra.

A lista egyértelműen tükrözi az energiaátmenet hatását is: keresettek a megújuló energiákhoz, fotovoltaikus rendszerekhez, energia- és hajtástechnikához kapcsolódó villamos szakemberek, tervezők és mérnökök.

Informatikai hiányszakmák Ausztriában

Az informatikai munkaerőhiány nem új jelenség, de 2026-ra tovább mélyül. Hiányszakmának minősülnek az informatikai technikusok (Ing.), például programozók, rendszerszervezők, hálózati technikusok, adatbázis-szakemberek, valamint a szoftverfejlesztők, web- és alkalmazásfejlesztők.

Ugyanakkor a felső szegmensben is komoly a kereslet: a diplomás informatikus mérnökök (DI) – IT-architektek, rendszer- és hálózati mérnökök, adatbiztonsági szakértők, data scientistek, SAP-fejlesztők – nélkülözhetetlenek az ipar, a pénzügy és a közszféra digitalizációjához.

Az egészségügyben rendszerszintű a munkaerőválság

Talán a legsúlyosabb helyzet az egészségügyben alakult ki. A lista gyakorlatilag az orvosi szakmák teljes spektrumát lefedi: hiány van háziorvosokból, szakorvosokból – az aneszteziológiától a radiológián és a pszichiátrián át a sebészeti és belgyógyászati területekig –, valamint rezidensekből is.

Ezzel párhuzamosan kritikus a diplomás ápolók, egészségügyi szakápolók, ápolási asszisztensek és szakasszisztensek hiánya. A rendszer működéséhez nélkülözhetetlen orvos-technikai szakemberek – radiológiai technológusok, fizioterapeuták, ergoterapeuták, klinikai pszichológusok és pszichoterapeuták – iránti kereslet szintén folyamatosan nő.

Közlekedés és vasút

A közlekedési infrastruktúra működtetéséhez szükséges szakmák kevésbé látványosak, de annál kritikusabbak. Hiányszakma a mozdonyvezető, a forgalmi szolgálattevő, a tolató, a kocsivizsgáló, valamint a vasúti pályaépítő. Ezek hiánya közvetlenül befolyásolja a személy- és áruszállítás megbízhatóságát.

Feldolgozóipar, fa- és műanyagipar

A feldolgozóiparban keresettek a faipari gépkezelők, faépítési technikusok, valamint a műanyagtechnikusok. Az élelmiszeriparban is hiány van technikusokból, gépkezelőkből és műszakvezetőkből, ami az ellátási láncok stabilitását érinti.

Vendéglátás, szolgáltatások és speciális szakmák

A munkaerőhiány a vendéglátást sem kíméli: hiány van szakácsokból, séfekből, cukrászokból, pizzaiolók-ból, sushiszakácsokból, valamint a kapcsolódó konyhai szakmák képviselőiből. A szolgáltatási szektorban keresettek a szerviztechnikusok, projekttechnikusok, értékesítési technikusok, illetve a bér- és jövedelemszámfejtők is.

A lista olyan speciális mesterségeket is tartalmaz, mint a kéményseprők, patkoló- és járműkovácsok, valamint az óvodapedagógusok, különös tekintettel az inkluzív pedagógiára.

Ennyit lehet keresni a hiányszakmákban

A lista alapján megnéztük, milyen konkrét álláshirdetések érhetők el jelenleg a hiányszakmákban, és ezekben milyen fizetéseket kínálnak. Az osztrák állásportálokon számos olyan hirdetés található, ahol a munkáltatók nemcsak a munkakört, hanem az elérhető bért is egyértelműen feltüntetik.

Az egészségügyben, különösen a diplomás ápolók esetében kiemelkedően sok a nyitott pozíció. Több aktuális hirdetés szerint a havi bruttó bér 3 700-4 700 euró között alakul, ami forintra átszámítva nagyjából 1,4-1,8 millió forintnak felel meg. Bécsben magánintézmények akár 4 700 eurós kezdő fizetést is kínálnak (kb. 1,8 millió forint), míg vidéki kórházaknál jellemzőbb a 3 900-4 100 eurós sáv (kb. 1,5-1,6 millió forint). Ezeknél az állásoknál szinte mindenhol alap a 13. és 14. havi fizetés, ami tovább növeli az éves jövedelmet.

A műszaki szakmákban és mérnöki pozíciókban szintén gyakori, hogy a bér már a hirdetésben szerepel. Villamos- és gépészmérnököknél a havi bruttó fizetés tipikusan 3 800-5 500 euró, ami 1,4-2,1 millió forintnak felel meg. A magasabb bérek elsősorban többéves tapasztalathoz, speciális szaktudáshoz vagy felelős pozíciókhoz kötődnek.

Az informatikai területen még ennél is erősebb a verseny a szakemberekért. Fejlesztők és IT-mérnökök esetében az éves fizetés gyakran eléri a 60 ezer eurót, ami havi szinten körülbelül 4 800 euró, azaz nagyjából 1,8 millió forint. Senior pozíciókban vagy keresett technológiák esetén ennél magasabb összegek is megjelennek a hirdetésekben.

Az orvosi állásoknál a jövedelmek még látványosabbak: rezidensek és szakorvosok esetében az éves kereset sok hirdetés szerint 70-120 ezer euró, ami 26-46 millió forintnak felel meg évente, ügyeletekkel és pótlékokkal pedig tovább nőhet.

Fontos megjegyezni, hogy az osztrák álláshirdetésekben szereplő fizetések bruttó összegek, ugyanakkor a 13. és 14. havi bér általános, ezért az éves jövedelem jóval magasabb, mint amit a havi számok elsőre mutatnak.

Hogyan lehet magyarként munkát vállalni Ausztriában 2026-ban?

Magyar állampolgárként Ausztriában szabadon lehet munkát vállalni, mivel Magyarország az Európai Unió tagja, így nincs szükség munkavállalási engedélyre vagy vízumra. A munkakezdés feltétele egy érvényes személyi igazolvány vagy útlevél, valamint az osztrák adminisztratív kötelezettségek teljesítése: lakcímbejelentés (Meldezettel), adóazonosító igénylése és - három hónapot meghaladó tartózkodás esetén - az EU-s tartózkodási igazolás (Anmeldebescheinigung) kiváltása. A társadalombiztosítási bejelentést a munkáltató intézi, így a munkavállaló automatikusan bekerül az osztrák egészségbiztosítási rendszerbe.

A munkakeresés jellemzően osztrák állásportálokon, munkaerő-közvetítőkön vagy közvetlen jelentkezéssel történik. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a német nyelvtudás a legtöbb esetben elvárás, nemcsak az ügyfélkapcsolattal járó munkakörökben, hanem a szakmunkás és technikusi pozíciók jelentős részében is. Bizonyos hiányszakmákban - például az építőiparban, a feldolgozóipar egyes területein vagy a vendéglátásban - előfordulhat, hogy alapszintű nyelvtudással is el lehet helyezkedni, hosszabb távon azonban a német nyelv ismerete elengedhetetlen a magasabb bérhez, a stabilabb munkához és az előrelépéshez.

Emellett számolni kell azzal is, hogy egyes szakmákban - különösen az egészségügyben, a mérnöki területeken és az oktatásban - a végzettségek hatósági elismerése vagy honosítása szükséges. Ausztriában a béreket többnyire kollektív szerződések szabályozzák, amelyek meghatározzák a minimálbért, a 13-14. havi fizetést és a pótlékokat. A hiányszakmákban dolgozó magyarok iránt továbbra is erős a kereslet, de a sikeres munkavállalás kulcsa a legtöbb esetben a szakmai tapasztalat és a használható német nyelvtudás együttese.