Vészjósló időpont látott napvilágot: ekkora támadhatja meg Oroszország a NATO-t - újabb világégés van készülőben

Egy londoni védelmi konferencián résztvevő szakértők szerint az Egyesült Királyság és szövetségesei nincsenek felkészülve egy esetleges háborúra, amely a következő években kitörhet. A Royal United Services Institute (RUSI) által szervezett eseményen jelenlévő katonai, kormányzati és NATO tisztviselők, valamint védelmi ipari szakemberek véleménye szerint Oroszország már készül egy Európa elleni közvetlen konfliktusra.

A szakértők szerint ennek megelőzésére az egyetlen mód, ha Európa biztosítja, hogy egy esetleges háborúból győztesen kerülne ki. Ehhez nemcsak a krónikusan alulfinanszírozott európai védelmi kiadások növelésére van szükség, hanem a gondolkodásmód teljes megváltoztatására is.

Sam Greene, a londoni King's College orosz politikával foglalkozó professzora szerint a társadalmak készen állnának erre a beszélgetésre, de a kormányok még nem elég magabiztosak ahhoz, hogy ezt a párbeszédet lefolytassák a lakossággal.

A szakértők között egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy Oroszország már most is hibrid háborút folytat a Nyugat ellen. Erre utalnak a NATO légtér ismételt megsértései, a balti államokban tapasztalt GPS-zavarások, a dezinformációs kampányok és a kritikus infrastruktúra elleni szabotázsakciók, amelyeket az orosz titkosszolgálatokhoz kötnek.

A NATO főtitkára, Mark Rutte korábban figyelmeztetett, hogy Oroszország öt éven belül készen állhat a NATO elleni katonai erő bevetésére. Johann Wadephul német külügyminiszter szerint a német hírszerzés úgy véli, Moszkva "legalábbis nyitva tartja a NATO elleni háború lehetőségét legkésőbb 2029-ig". A balti államok konszenzusa szerint ellenük akár három éven belül is támadás indulhat.

A Harvard Kennedy School kutatói szerint a leggyakrabban említett időpontok egy esetleges orosz támadásra 2027 és 2028. Bár a NATO kidolgozott védelmi terveket egy esetleges balti államok elleni orosz agresszió esetére, a szakértők figyelmeztetnek, hogy ezek nem állják meg a helyüket.

Jack Watling, a RUSI vezető kutatója szerint "létezik egy terv számokkal, de a kormányok nem teszik meg a szükséges lépéseket annak végrehajtására". Szerinte a védelmi tervezés gyakran kívánságlistákon alapul a valóság helyett, ahelyett, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokból indulnának ki.

Richard Barrons tábornok, a brit Egyesített Erők Parancsnokságának korábbi vezetője szerint az Egyesült Királyságnak át kell gondolnia infrastruktúrája ellenállóképességét, fejlesztenie kell fegyveres erőit, tartalékosait és polgári védelmét, valamint be kell fektetnie az egészségügyi rendszerbe, az iparba és a gazdaságba. Véleménye szerint a jelenlegi tempóban az országnak körülbelül 10 évre lenne szüksége a háborúra való felkészüléshez, miközben "talán csak három-öt évünk van".

Európa az elmúlt évtizedekben alig foglalkozott a védelemmel, élvezve a kontinens 1945 óta tartó leghosszabb békés időszakát. A kormányok a jóléti kiadásokat részesítették előnyben a védelmi kiadásokkal szemben, miközben az Egyesült Államokra támaszkodtak. Ezt a helyzetet két tényező változtatta meg: Donald Trump elnöksége, aki világossá tette, hogy a NATO-szövetségesek nem támaszkodhatnak olyan erősen az USA-ra, valamint Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója.

A NATO adatai szerint 32 tagállamából 31 teljesíti idén a GDP 2%-ának megfelelő védelmi kiadási célt – szemben a 2021-es hat országgal. A szövetség tagjai júniusban megállapodtak, hogy 2035-re 5%-ra emelik ezt a célt, bár sok elemző szkeptikus ennek megvalósíthatóságával kapcsolatban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt a kötelező sorkatonaság visszaállításáról a magyar vezérőrnagy: Jogilag továbbra is életképes

Prof. Dr. Kovács Lászlóval beszélgettünk kötelező sorkatonaságról, katonai egyetemi képzésekről és a katonák mindennapi életéről.

Az Eurobarometer felmérései szerint az európaiak túlnyomó többsége (78%) aggódik az EU védelme és biztonsága miatt a következő öt évben. Az emberek harmada úgy véli, a védelemnek a blokk kiadási prioritásai között kellene szerepelnie.

Robin Potter, a Chatham House munkatársa szerint az európaiak fenyegetettség-érzete jelentősen eltér régiónként. "Ha keleten vagy, ha esetleg Oroszországgal határos országban, Lengyelországban vagy a balti államokban élsz, a fenyegetés nagyon is valós az ott élők számára" – mondta. Svédország és Finnország tavaly frissítette a háborús túlélésre vonatkozó útmutatóját, míg több ország, köztük Litvánia, Lettország és Svédország újra bevezette a sorkötelezettséget az elmúlt évtizedben.