Ez az igazi árulás Magyarország jövője ellen: lenne kiktől tanulni ezen a téren, rengeteg pénz múlik rajta

Szingapúr toronymagasan vezeti a 15-16 éves diákok természettudományos teljesítményét mérő nemzetközi PISA-felmérést. A városállam 561 pontos átlaggal végzett az első helyen, jóval megelőzve a mezőny többi szereplőjét. Az OECD-átlag egyébként 485 pont volt.

Fontos kiemelni, hogy a háromévente zajló, több százezer diákot vizsgáló PISA-teszt nem pusztán iskolai tudást mér, hanem a valós problémamegoldó képességet is.

A természettudományos kompetenciák pedig közvetlen kapcsolatban állnak az innovációval és a hosszú távú gazdasági növekedéssel.

Az adatok alapján kijelenthető, hogy a rangsor élmezőnyét Kelet-Ázsia dominálja. Japán 547, Makaó 543 ponttal követi Szingapúrt, megerősítve a térség hagyományosan erős matematikai és természettudományos teljesítményét.

Európában Észtország teljesít a legjobban, 526 ponttal a hatodik helyen végzett globálisan. Finnország továbbra is a top 10-ben maradt 511 ponttal, bár korábbi eredményeihez képest enyhe visszaesés tapasztalható. Az amerikai kontinensen Kanada a legerősebb szereplő 515 ponttal, ezzel a nyolcadik helyet szerezte meg.

Hol áll Magyarország?

Magyarország 486 pontot ért el, ami éppen meghaladja az OECD-átlagot, de jelentős lemaradást mutat az élmezőnyhöz képest. Nálurnk rosszabbul ebben az összevetésben csak a spanyolok, portugálok és litvánok szerepeltek. 

Ez pedig problémás, hiszen ahogy a bevezetőben is írtuk, ermészettudományos kompetenciák pedig közvetlen kapcsolódnak a hosszútávú gazdasági fejlődéssel. Éppen ezért, azok az országok, ahol magasabb a tudományos gondolkodás szintje, jellemzően erősebb kutatás-fejlesztési teljesítményt mutatnak, gyorsabban képesek új technológiákat adaptálni, és versenyképesebbek a magas hozzáadott értékű ágazatokban.

Ezért ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztése különösen fontos lenne egy olyan, nyitott gazdaság számára, mint Magyarország. Ugyanis ha a fiatalok természettudományos és problémamegoldó készségei erősödnek, az hosszabb távon növeli a hazai innovációs potenciált, javítja a munkaerőpiaci alkalmazkodóképességet. Sőt, csökkenti annak kockázatát, hogy az ország tartósan az alacsonyabb hozzáadott értékű termelésre szoruljon. Ezért nem lenne szabad elfelejteni, hogy a  tudás minősége végső soron versenyképességi kérdés.

A 2025-ös PISA-eredmények vélhetően 2026 végén fognak megjelenni.

(VisualCapitalist)