Fájó fordulópont jöhet a háborúban: mi lesz Ukrajnával Donald Trump látványos hátraarca után?

Az amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok nem finanszírozza tovább Ukrajna háborús erőfeszítéseit. Szerinte ennek a feladatnak mostantól az európai országoknak kell megfelelniük. Azt mondta, hogy a NATO európai tagjai amerikai fegyvereket vásárolnak piaci áron, majd ezeket saját döntésük szerint továbbítják Ukrajnának.

Trump szerint az Egyesült Államok nem kíván több pénzt áramoltatni a konfliktusba. Azt állította, hogy az amerikai közvélemény sem támogatja már az ukrajnai költekezést, ezért a kormány a jövőben inkább gazdasági és biztonsági kérdésekre összpontosít otthon. Úgy fogalmazott, hogy Európa saját érdekeinek megfelelően köteles nagyobb felelősséget vállalni a kontinensen zajló háború kezelésében.

Amerikai sajtóértesülések szerint Washington szeretné elérni, hogy a felek egy olyan megállapodás felé induljanak el, amely csökkenti a frontvonal menti katonai nyomást, és hosszabb távon új biztonsági keretet teremt a térségben. Konkrét javaslatokról még nem szivárgott ki információ.

Trump azt mondta, hogy korábbi elnöksége alatt több fegyveres konfliktust is lezárt, és úgy véli, hogy az ukrajnai háború sem kezdődött volna el, ha akkor is ő vezeti az országot. Állítása szerint most célja, hogy az Egyesült Államok közvetítésével diplomáciai megoldást találjanak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt nyilatkozta, hogy küldöttsége a külügyminiszterek brüsszeli találkozója után felkészül az amerikai találkozóra Trump amerikai küldötteivel. Az ukrán elnök szerint Brüsszelben az ukrán küldöttség – amelyet Rustem Umerov nemzetbiztonsági miniszter és Andrij Hnatov, a fegyveres erők vezérkari főnöke alkot – tájékoztatja európai kollégáit a moszkvai tárgyalásokról, és megvitatja a „szükséges biztonsági garanciákat”.

Mint mindig, Ukrajna konstruktívan fog együttműködni a valódi béke megteremtése érdekében

– írta Zelenszkij a közösségi médiában. Kijev eddig mindig jelezte, hogy a katonai és pénzügyi amerikai támogatás nélkül jóval nehezebb fenntartani a védekezést. Az ukrán vezetés korábban világossá tette, hogy csak olyan békéről hajlandó tárgyalni, amely nem érinti az ország területi egységét és szuverenitását.

Európa tanácstalan?

Az Európai Unió feszült figyelemmel követi a fejleményeket. Több uniós ország már jelezte, hogy vizsgálja az amerikai döntés következményeit. Egyes kormányok szerint Európának valóban nagyobb anyagi részt kell vállalnia, de attól tartanak, hogy az amerikai visszalépés gyengíti Ukrajna pozícióját a tárgyalásokon. A következő napokban több külügyminiszteri és katonai egyeztetés várható a NATO-n belül. 

A NATO külügyminiszterei Brüsszelben egyeztetnek az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalásokról. A találkozó előtt Johann Wadephul német külügyminiszter azt mondta, támogat minden olyan kezdeményezést, amely a háború befejezésére irányul.

Úgy látja, hogy az orosz fél nem mutat készséget a valódi tárgyalások megkezdésére.

Margus Tsahkna észt külügyminiszter az amerikai és orosz küldöttség éjszakai egyeztetésére reagálva kijelentette, hogy Európának kell meghatároznia a kontinens jövőjét. Azt mondta, hogy Putyin nem hozhat döntéseket Európa felett, és az Egyesült Államoknak sem szabad ezt megtennie. A lett külügyminiszter, Baiba Braze szerint Oroszország megpróbálja megosztani a NATO tagállamait. Úgy fogalmazott, hogy a Kreml által hangoztatott „béketárgyalások” valójában ezt a célt szolgálják.

Yvette Cooper, az Egyesült Királyság külügyminisztere felszólította az orosz vezetést, hogy hagyja abba a fenyegetőzést és a háború folytatását. Espen Barth Eide, Norvégia külügyminisztere kijelentette, hogy Ukrajnának meg kell őriznie az erejét, a NATO-nak pedig továbbra is kitartó támogatást kell nyújtania.

Az oroszok nyeregben érzik magukat

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy nem lenne téves azt állítani, hogy Vlagyimir Putyin elnök visszautasította az Egyesült Államok békejavaslatainak egy részét a Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel tartott tárgyalásokon. A szóvivő szerint ez volt az első alkalom, hogy a felek közvetlenül cseréltek véleményt. Hozzátette, hogy néhány elemet elfogadtak, másokat elutasítottak, amit szerinte a tárgyalási folyamat természetes részének kell tekinteni.

Peszkov nem árult el részleteket az ötórás moszkvai egyeztetésről. Azt hangsúlyozta, hogy minél kevesebb információ kerül ki a tárgyalásokról, annál nagyobb az esély a haladásra. A Kreml azt várja, hogy az amerikai fél ugyanígy jár el.

Kérdéses a jövő

Huszák Dániel, a Portfolio elemzője a Pénzcentrumnak elmondta, hogy Trump kedd esti bejelentése nem teljesen újdonság: az Egyesült Államok elnöke már nyáron beszélt arról, hogy az USA többé nem akarja feltétel nélkül támogatni Ukrajnát, csak akkor küldenek nekik fegyvereket, ha a NATO európai tagjai fizetnek értük.

Talán annyi lehet újdonság, hogy erősen úgy fest, hogy az Egyesült Államok semmilyen más anyagi jellegű támogatást sem nyújt Ukrajnának, bár Trump nem feltétlen az árnyalt bejelentésekről, kijelentésekről híres, így nehéz ezt pontosan értelmezni. 

Az elnök célja világos: Trump le akarja zárni a háborút, ezért folyamatosan tárgyal az oroszokkal, ha viszont ez nem sikerül, a konfliktus elhúzódásának anyagi felelősségét az Oroszország által közvetlenül veszélyeztetett európai NATO-tagok kell, hogy viseljék.

A portfolio elemzője hozzátette, hogy Ukrajna támogatásának súlypontja már a Biden-adminisztráció alatt elkezdett átterelődni Európába, így ez a dolog nem feltétlen jelent rövidtávon lényeges változást. Ukrajna számára ez annyiban kellemetlen, hogy az európai NATO-tagállamok kevesebb gazdasági és lényegesen kevesebb katonai erőforrással rendelkeznek, mint az Egyesült Államok, így hosszabb távon kérdéses lehet, mennyire tudják tartani az európai fegyverszállítmányok a lépést a frontvonalon felmerülő igényekkel.

Van esély a békére

Huszák Dániel szerint talán most nagyobb esélye van a háború rövidtávú lezárásának, mint bármikor a 2022. február 24-e óta tartó invázió során, de még mindig van több olyan fontos, vitás kérdés is Oroszország és Ukrajna (és az USA) közt, melyben nehéz elképzelni bármilyen kompromisszumot.

• Ilyen például Donyeck megye teljes kiürítése (az ukrán haderő még a megye kb. 20-25%-át ellenőrzi, köztük két nagyvárost),
• a Donbasz és Krím elismerése, mint az Oroszországi Föderáció része (ezt Ukrajna teljes mértékben kizárta)
• vagy az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciák
• és a haderő létszámkorlátának kérdése.

Megjegyezte: Oroszország nem akar Ukrajna területén erős hadsereget látni, főleg nem NATO-katonákat, Ukrajna viszont úgy látja: ezek szükségesek ahhoz, hogy Moszkva ne indítson ellenük újabb támadást a következő években.

Nem mindegy a körítés?

Az elemző szerint Oroszország abban érdekelt, hogy úgy legyen béke, hogy az eladható legyen katonai győzelemként otthon. Ha ez nem történik meg, Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalma meggyengülhet, a jelenlegi államapparátus stabilitása veszélybe kerülhet.

Oroszország vezetése úgy látja: jelenleg nyerésre állnak Ukrajnában, készek folytatni a háborút gyakorlatilag bármeddig, amíg el nem érnek egy olyan eredményt, amely Putyin számára kielégítő. A megszerzett területek, a Donbasz egészének tartós megszállását és a NATO „katonai fenyegetésének” elhárítását a Kreml „minimum elfogadható” győzelemként értelmezi; Oroszország számára a legjobb kimenetel még mindig Ukrajna teljes bekebelezése és az ukrán államiság végleges megsemmisítése lenne.

- fogalmazott Huszák Dániel, kiemelve: ha most nincs megállapodás, folytatni fogják a katonai műveleteket e cél megvalósítása érdekében. Az ukránok érdeke viszont az, hogy igazságos, stabil és fenntartható békét kössenek Oroszországgal, az ország kiszámítható és folyamatos gazdasági növekedési pályára álljon, az országban biztonság és jólét uralkodjon.

Korrupció hátráltatja a tárgyalásokat

Az ukrán béketárgyalási delegáció élén történt váltás önmagában nem módosítja Kijev alapvető elvárásait, a Jermak körüli korrupciós botrány azonban súlyosabban érintheti Zelenszkij elnök mozgásterét. A belpolitikai következmények és a nemzetközi bizalom megrendülése nagyobb kockázatot jelent Ukrajna számára, mint a személycsere maga.

Huszák Dániel szerint Jermak a tárgyalások során következetesen képviselte Ukrajna álláspontját. Kijev továbbra sem fogad el területi engedményeket, nem kívánja korlátozni haderejének méretét, és olyan biztonsági garanciákhoz ragaszkodik, amelyek megakadályozzák egy újabb orosz támadás veszélyét. A békefeltételek kialakítása nem egyetlen szereplő döntése volt, ezért Jermak távozása nem hoz érdemi változást az ukrán pozíció tartalmában.

Az Enerhoatom körüli korrupciós botrány viszont jóval nagyobb hatással jár. Az ügy nem csupán Jermak bukását okozta, hanem Zelenszkij elnök belpolitikai mozgásterét is szűkíti. A korrupciós vádak gyengítik az elnöki hivatal hitelességét, és veszélyeztethetik a külföldi támogatók bizalmát, akik az ukrán finanszírozás és fegyverszállítások fenntartásában kulcsszerepet játszanak. A botrány így komolyabb kockázatot jelent Ukrajna tárgyalási pozíciójára nézve, mint a személyi változás ténye.

Eszkalálódhat a viszony a NATO-val?

Az utóbbi napokban felröppent az a hír is, hogy a NATO fontolgatja, hogy proaktívabb, akár agresszívebb stratégiát alkalmaz az Oroszországhoz köthető hibrid támadásokkal szemben, különösen a kibertérben - erről a szövetség legmagasabb rangú katonai vezetője nyilatkozott a sajtónak. Kérdéses, hogy felmerülhet-e annak az esélye, hogy eszkalálódik-e a háború a nyugat és Moszkva között.

A Portfolio elemzője elmondta: bármilyen veszélyesen, aggasztóan, vészterhesen is hangzik ez, szomorú tény, hogy nem kirívó, sőt, „normális” dolog, hogy rivális nagyhatalmi szereplők különféle háborús terveket, védelmi stratégiákat, preventív támadásról szóló műveleti terveket készítenek egymás ellen.

Nézzük csak meg, milyen extrém, különféle világháborús forgatókönyveket vizsgáló háborús tervek váltak nyilvánossá keleti és nyugati oldalon is a Vasfüggöny leomlása után. A Fehér Házban és a Kremlben is rengeteg potenciális haditerv, háborús forgatókönyv van a fiókban, ezeket a terveket rendszeresen frissítgetik, felülvizsgálják, aktualizálják. Mindez nem azt jelenti, hogy egyik vagy másik oldal konkrét háborúra, netán a másik megtámadására készül

- nyomatékosította Huszák. Kiemelve: ezek a forgatókönyvek azért léteznek, hogy ne akkor kelljen leülni és védelmi terveket létrehozni, amikor már túl késő, amikor már ellenséges vadászgépek és rakéták vannak a légtérben egy váratlan támadás során.

Hozzátette: azzal, hogy ilyen forgatókönyvek léteznek, nem jelenti azt, hogy ezeket valaha is használni fogják, és főleg nem azt, hogy ezeket használni akarják. Az ilyen haditervek 99%-a végül egy titkosított védelmi minisztériumi archívum mélyén landol.

Címlapkép: MTI/Nemes János