Kiszivárgott Vlagyimir Putyin titkos terve: sosem látott menekülthullámot idézne elő Európában

A tél közeledtével Ukrajnában nagy a nyugtalanság. Bár a Franciaország és az Egyesült Királyság vezetésével létrejött szövetséges csoport jelentős erőforrásokat mozgósított Kijev áramellátásának és központi fűtésének fenntartására, ez kevés biztosítékot nyújt a következő hónapokra. Az orosz hadsereg továbbra is támadja az ország kritikus infrastruktúráját, hogy megbénítsa az energiahálózatot éppen a hideg beálltakor.

Miután Putyin elnök nem tudott győzni a csatatéren, a háborút Ukrajna energia- és logisztikai rendszerei ellen fordította. Míg 2022-ben és 2023-ban Oroszország megpróbálta a hideg révén megadásra kényszeríteni az ukránokat, most a stratégia megváltozott. A cél már nem csupán Ukrajna büntetése, hanem Európa destabilizálása a hideg és sötétség emberi következményein keresztül.

A Kreml számítása szerint az energiarendszer összeomlása újabb, a második világháború óta nem látott méretű menekülthullámot indítana el nyugat felé.

Mint az Al-Jazeera megjegyzi, ez Moszkva "legcinikusabb" terve: fegyverként használni a telet. Egy újabb menekülthullám rendkívül destabilizáló hatással lenne Európára, amely már most is feszített segélyköltségvetéssel küzd.

Jelenleg mintegy ötmillió ukrán menekült tartózkodik Európában, a legtöbben Németországban (1,2 millió) és Lengyelországban (900 ezer). Bár mindkét ország befogadó volt, a háborús fáradtság jelei mutatkoznak. Egy októberi felmérés szerint a németek 62 százaléka támogatja a katonaköteles ukrán férfiak visszaküldését, és 66 százalékuk ellenzi, hogy az ukránok támogatásokat kapjanak. Az ukrán menekültek szociális támogatása tavaly 6 milliárd euróba került Berlinnek.

Lengyelországban szintén nőtt a negatív hozzáállás. Egy tavalyi felmérés szerint a lengyelek 25 százaléka pozitívan, 30 százaléka negatívan, 41 százaléka semlegesen viszonyult az ukrán menekültekhez, és 51 százalékuk túl magasnak tartotta a kormányzati támogatásukat. Csehországban, ahol körülbelül 380 ezer ukrán telepedett le, a lakosság 60 százaléka véli úgy, hogy az ország több menekültet fogadott be, mint amennyit kezelni tud.

Bár az Európai Bizottság 2027 márciusáig meghosszabbította az ukránok ideiglenes védelmét, az újabb menekülthullámtól való félelem kézzelfogható az EU-ban. Az elmúlt két évben az uniós országok szigorították a menedékkérőkkel kapcsolatos politikájukat. Németország újra bevezette a határellenőrzést a szomszédos schengeni országokkal, Lengyelország pedig leállította a menedékkérelmek befogadását a belarusz határon.

Putyin és szövetségese, Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök tudják, hogy működik a kétségbeesett emberek EU határaira való terelésének stratégiája. 2021-ben már kísérleteztek ezzel a hibrid hadviselési formával, amikor Belarusz közel-keleti és ázsiai menedékkérőket irányított a lengyel határ felé. Ha Ukrajna energiaszektora összeomlik, százezrek indulhatnak nyugat felé Lengyelország vagy dél felé Románia és Magyarország irányába.

Bár Lengyelország külügyminisztere, Radoslaw Sikorski kijelentette, hogy országa generátorokkal és extra áramellátással segíti Ukrajnát, felmerül a kérdés: hogyan tarthatnak melegen generátorok több mint 30 millió ukránt a fagyos télen? Putyin ismeri a választ, ezért az orosz hadsereg továbbra is bombázza az erőműveket, gáztárolókat és vasúti csomópontokat – nemcsak az infrastruktúra elpusztítása, hanem a civilek nyugatra kényszerítése érdekében is. Maga a pánik is fegyverré vált.

Címlapfotó: Alekszej Babuskin, MTI/MTVA