Pánikban az EU a budapesti Trump-Putyin találkozó miatt: ezért fognak lobbizni a vezetők

Az európai vezetők a héten tartandó csúcstalálkozón hárompontos támogatási csomagról kívánnak megállapodni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára, hogy a lehető legerősebb pozícióból tárgyalhasson egy esetleges fegyverszünetről. A stratégia több pénzügyi támogatást, több fegyvert és Oroszország gazdaságát sújtó új szankciókat foglal magában.

A fokozott sürgősség akkor jelentkezett, amikor Trump ismét változtatott álláspontján a háborúval kapcsolatban, kijelentve, hogy nyitott lenne a konfliktus befagyasztására a jelenlegi frontvonalak mentén – kevesebb mint egy hónappal azután, hogy azt sugallta, Ukrajna visszaszerezheti teljes területét.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem ül le az amerikaiakkal Lavrov: hogy lesz így jövő héten Trump-Putyin találkozó?

Donald Trump és Vlagyimir Putyin tervezett találkozója késhet, miután a külügyminiszterek előzetes egyeztetését elhalasztották.

Az európai tisztviselők szerint ez katasztrofális lenne nemcsak Ukrajna, hanem Európa számára is. Kaja Kallas, az EU vezető diplomatája hétfőn hangsúlyozta: "Oroszország csak az erőből ért."

Zelenszkij elmondta, hogy az európai vezetők arra fogják kérni Trumpot, hogy biztosítson nagy hatótávolságú Tomahawk cirkálórakétákat Ukrajna számára, miután a múlt héten üres kézzel távozott az amerikai elnökkel folytatott találkozójáról.

Az EU-országok közel állnak a megegyezéshez két másik kritikus támogatási pillérről is: a 19. gazdasági szankciócsomag bevezetéséről Putyin háborús kasszájának gyengítésére, valamint Oroszország befagyasztott pénzügyi eszközeinek felhasználásáról, hogy mintegy 140 milliárd eurót szabadítsanak fel Ukrajna számára.

A pénzre Kijevnek sürgősen szüksége van, és az alapok felszabadítása felé tett előrelépés jelezné Putyinnak, hogy Ukrajna legalább a következő két évben képes lesz folytatni a harcot.

A diplomaták szerint Zelenszkij a csütörtöki csúcstalálkozón személyesen vagy videóhíváson keresztül fog szólni a vezetőkhöz támogatásuk megszerzése érdekében. Más szövetségesek, köztük a brit Keir Starmer, az úgynevezett "hajlandók koalíciójának" szélesebb körű megbeszélését tervezik a hét későbbi részében.

Az európai erőfeszítések háttere, hogy a közeljövőben Budapesten találkozót terveznek Trump és Putyin között egy lehetséges fegyverszünet feltételeinek megvitatására. Orbán Viktor magyar miniszterelnök Trump szövetségese, aki a háború alatt is jó kapcsolatot ápolt Putyinnal, más EU-vezetők megdöbbenésére.

Egyes EU-vezetők lobbizni fognak, hogy ők is részt vehessenek a Trump-Putyin találkozón, és biztosítsák, hogy Zelenszkij is helyet kapjon a tárgyalásokon. Zelenszkij hétfőn kijelentette, hogy hajlandó lenne Budapestre menni, ha meghívják.

Az európaiak legnagyobb félelme, hogy Trump ismét Putyin oldalára áll a béke feltételeinek meghatározásában, és nyomást gyakorol Zelenszkijre, hogy fogadja el az orosz feltételeket – potenciálisan átengedve az ország keleti részének jelentős területeit.

Az EU diplomatái között széles körben szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy Putyin egyáltalán komolyan gondolja-e a béketárgyalásokat. Sokan úgy látják, hogy a Trumppal való újabb találkozóra tett ajánlata csak egy újabb időhúzó taktika, miközben folytatja Ukrajna bombázását egyre intenzívebb rakéta- és dróntámadásokkal.

A vezetők ezen a héten megvitatják azt a tervet is, amely 140 milliárd euró befagyasztott orosz vagyont használna fel Európában, hogy "jóvátételi kölcsönt" nyújtsanak Ukrajnának. A pénzt csak akkor fizetnék vissza Moszkvának, ha Oroszország a jövőben háborús kártérítést fizetne Ukrajnának.

Belgium, ahol ezen eszközök legnagyobb része található, aggódik az ország pénzügyi szektorban elszenvedhető esetleges hírnévkárosodás miatt, ha a betéteket lefoglalják. Más országok aggódnak az euró nemzetközi hitelességét érintő potenciális kockázatok miatt - írta meg a Politico.

Kallas azt is jelezte, hogy az EU-vezetők ezen a héten jóváhagyják a blokk 19. szankcióscsomagját, amely a szankciókat kijátszó külföldi bankokat és kriptovalutákat célozza meg.

Az EU kormányainak alapvető aggodalma, hogy Trump engedhet Putyin nyomásának, és ráveheti Kijevet, hogy adja fel a kelet-ukrajnai területeket. Trump azt javasolta, hogy a háborút a jelenlegi területi vonalak mentén kellene befagyasztani.

Egy diplomata figyelmeztetett, hogy ha Putyin területet nyer, az EU balti államai, Észtország, Lettország és Litvánia, valamint mások "pánikba esnek", és attól tartanak, hogy Oroszország legközelebb őket veszi célba. Az eredmény "masszív újrafegyverkezés" lenne sok európai országban.

Kallas elutasította azt az elképzelést, hogy bármilyen békemegállapodás arra kényszerítené Ukrajnát, hogy lemondjon az oroszok által megszállt területekről. "Mindenki azt mondja, hogy a területi integritás fontos érték, amelyért kiállunk. Ehhez tartanunk kell magunkat, mert ha csak odaadjuk a területeket, az azt üzeni mindenkinek, hogy erőszakot alkalmazhatsz a szomszédaid ellen, és megkapod, amit akarsz."