Szivárognak a részletek a legújabb amerikai-európai vízumügyről: mire készülhetnek Donald Trump emberei?

Az ügy előzménye, hogy az Egyesült Államok 2022-ben szigorúbb feltételeket szabott a vízummentességi program fenntartásához, eredetileg kétoldalú megállapodásokat várva el a tagállamoktól. Az uniós országok azonban tavaly úgy döntöttek, hogy az Európai Bizottságot bízzák meg a tárgyalások vezetésével. A tét jelentős: Washington 2026 végéig adott határidőt a megállapodások véglegesítésére. Azok az országok, amelyek addig nem jutnak egyezségre, az állampolgáraikra vonatkozó vízummentesség felfüggesztését kockáztatják.

A kiszivárgott szöveg alapján az egyének érdekeit jelentősen befolyásoló döntések főszabály szerint nem alapulhatnak kizárólag automatizált adatfeldolgozáson, kivéve, ha azt a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik. Ilyen esetekben megfelelő garanciákat kell biztosítani, amely magában foglalja az emberi beavatkozás igénylésének jogát is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az algoritmusok általi döntéshozatal nincs teljes körűen betiltva.

A keretmegállapodás értelmében az amerikai Belbiztonsági Minisztérium (DHS) bevándorlási átvilágítás céljából hozzáférést kapna az uniós tagállamok nemzeti biometrikus adatbázisaihoz, beleértve az ujjlenyomatokat és arcképmásokat is. A tervezet ezenfelül lehetővé tenné a személyes adatok különleges kategóriáinak továbbítását is. Ide tartoznak például a politikai véleményre, szakszervezeti tagságra vagy szexuális életre vonatkozó információk. Bár a szöveg ezekre vonatkozóan védelmi intézkedéseket – például hozzáférési korlátozást vagy felügyeleti jóváhagyást – ír elő, az ilyen jellegű adatok átadása komoly adatvédelmi kérdéseket vet fel.

Figyelemre méltó a vitarendezés tervezett módja is, amely a konfliktusokat bírósági úton kívül rendezné. A felmerülő nézeteltéréseket egy vegyes bizottság hatáskörébe utalnák, kizárva a nemzeti vagy nemzetközi bíróságok bevonását. Bár a testület amerikai és uniós képviselőkből állna, a delegálás pontos részleteit a dokumentum nem tartalmazza.

Az adatok továbbadását illetően a tervezet szigorú korlátokat szabna: az amerikai hatóságok az európai polgárok információit harmadik féllel csak az adatot eredetileg szolgáltató uniós szerv kifejezett hozzájárulásával oszthatnák meg. Továbbra is tisztázatlan azonban, hogy az új mechanizmus miként illeszkedne a meglévő uniós szabályozáshoz, különösen a GDPR előírásaihoz. A tervezet ugyanis rögzíti, hogy az új egyezmény kiegészíti és felülírja a tagállamok és az USA közötti korábbi adatvédelmi megállapodásokat.