Így torzítja el a valóságot Vlagyimir Putyin: kontextusba helyeztük a kínai nagyinterjút

Az orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kétnapos csúcstalálkozóján vesz részt Tiencsinben. Vlagyimir Putyin a találkozó előtt hosszasan beszélt a kínai állami Hszinhua hírügynökségnek az orosz-kínai kapcsolatokról, valamint nemzetközi kérdésekről is. Az alábbiakban összeszedtük az MTI által szemlézett interjú legfontosabb állításait, és egyfajta "fact check" jelleggel igyekeztünk azokat kontextusba helyezni. (Megjegyzés: az alábbiakban felhasznált MTI-idézetek tartalmilag pontosak, de szó szerinti egyezés szempontjából nem mindenhol tökéletesek. Néhány esetben összevontuk, rövidítettük, vagy kisebb stiláris átalakítást alkalmaztunk, hogy a végleges anyag jobban illeszkedjen az értelmező szöveghez és így gördülékenyebb legyen az olvasás. Cikkünk végén, változtatás nélküli formában is elolvashatod az MTI-n megjelent teljes anyagot.)

MTI: Vlagyimir Putyin vasárnap utazik négynapos látogatásra Kínába, amely Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere. A két ország között kereskedelmi forgalom tavaly rekordösszegű, 245 milliárd dollár volt. 

Kontextus: Ez a „rekord” nem a két ország gazdasági virágzását, hanem Oroszország nyugati elszigetelődését tükrözi - ahogy azt jelzi Reuters cikke is. Az ukrajnai inváziót követően bevezetett szankciók kiszorították Oroszországot a nyugati piacokról, így az ország kénytelen volt Kína felé fordulni — gyakran hátrányos ár- és szerződésfeltételekkel. A kapcsolat tehát nem egyenrangú partnerség, hanem növekvő függés.

MTI: Az interjúban kiemelte a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi és ipari együttműködés előrehaladását.

Kontextus: A gazdasági együttműködés Putyin számára elsősorban geopolitikai túlélőeszköz: a kínai technológiai és pénzügyi segítség (ide sorolva Kína az olaj-, szén-, és gázexportját is, ahogy arról részletesen írt a The Guardian) nélkül Oroszország gazdasági mozgástere tovább szűkülne. Az „előrehaladás” inkább Kína térnyerését jelenti a régióban, nem kétoldalú sikertörténetet.

MTI: Az orosz vezető a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kétnapos csúcstalálkozóján vesz részt az észak-kínai Tiencsin kikötővárosban.

Kontextus: Az SCO-t gyakran próbálják a Nyugat alternatívájaként feltüntetni, azonban a szervezet belső ellentétekkel terhelt (pl. India és Kína feszültségei), és nem képes valódi közös külpolitikai vagy katonai akciókra. Oroszország részvétele itt inkább szimbolikus gesztus, amely azt sugallja, hogy nemzetközileg nincs elszigetelve — miközben a valóság ennek ellentmond.

MTI: Az orosz-kínai stratégiai kapcsolat stabilizáló tényezőként működik.

Kontextus: Az állítás súlyosan torzítja a valóságot. A térség biztonságát leginkább az orosz agresszió veszélyezteti, nem pedig erősíti. Ukrajna lerohanása után számos ország – különösen Kelet-Európában és a Baltikumban – kezdett el újra fegyverkezni és védelmi szövetségeket erősíteni. Az orosz-kínai tengelyt a Nyugat nem stabilizálóként, hanem revizionista erőként értelmezi.

MTI: A katonák életüket adták a Kína felszabadításáért vívott harcokban.

Kontextus: Ez a történelmi értelmezés egyoldalúan a szovjet narratívára épít. A Vörös Hadsereg szerepe valóban fontos volt a japán megszállás alóli felszabadításban, de a kijelentés célja nem a múlt objektív bemutatása, hanem a jelenlegi kínai-orosz kapcsolat militarizált „testvériségének” alátámasztása. Egy új mítoszgyártás része, nem semleges történelemértelmezés.

MTI: Azt látjuk, hogy számos nyugati országban a második világháború eredményeit ténylegesen felülvizsgálják.

Kontextus: Putyin gyakran vádolja a Nyugatot történelemhamisítással, miközben épp ő használja fel a múltat aktuálpolitikai célokra. A szovjet hadsereg felszabadítóként való bemutatása több közép- és kelet-európai országban ma már joggal kerül újraértékelésre — hiszen a felszabadítást sokszor megszállás követte. Ez nem történelemhamisítás, hanem a történeti árnyalatok visszaállítása.

MTI: Képzeletbeli orosz és kínai fenyegetések ürügyén újjáéled a japán militarizmus.

Kontextus: Japán védelmi reformjai nagyrészt Kína és Észak-Korea fenyegető fellépéseire, valamint Oroszország Ukrajna elleni inváziójára adott válaszreakciók. A „képzeletbeli” fenyegetés megfogalmazása különösen cinikus egy olyan államfő részéről, aki több éve háborút vív, megszáll területeket, és rendszeresen atomcsapással fenyegeti Európát.

MTI: Az Oroszország és Kína közötti elszámolások szinte teljes mértékben nemzeti valutában történnek.

Kontextus: Ez a lépés nem erőfitogtatás, hanem szükségszerűség: a nyugati szankciók miatt az orosz fél kizáródott a globális bankrendszerből. A dollár és euró elhagyása mögött nem valamilyen új pénzügyi világrend építése áll, hanem kényszer, amelyet Kína kihasznál saját gazdasági érdekei mentén.

MTI: Fontos kizárni a pénzügyi szféra neokolonialista célokra való felhasználását.

Kontextus: Ez az állítás súlyosan ironikus, hiszen Oroszország maga is neokolonialista módon viselkedik Ukrajnában: erőszakkal próbálja visszacsatolni a „birodalmi” határaihoz tartozónak vélt területeket. A pénzügyi rendszer bírálata tehát inkább retorikai támadás a Nyugat ellen, mint valós reformjavaslat.

A Magyar Távirati Iroda (MTI) anyaga - vágatlanul

"Az Oroszország és Kína közötti politikai és gazdasági kapcsolatokról, valamint nemzetközi kérdésekről is nyilatkozott a kínai Hszinhua hírügynökségnek Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Vlagyimir Putyin vasárnap utazik négynapos látogatásra Kínába, amely Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere. A két ország között kereskedelmi forgalom tavaly rekordösszegű, 245 milliárd dollár volt.

Az interjúban kiemelte a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi és ipari együttműködés előrehaladását.

Az orosz vezető először a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kétnapos csúcstalálkozóján vesz részt az észak-kínai Tiencsin kikötővárosban. A biztonságra összpontosító SCO-nak, amelyet 2001-ben alapítottak, jelenleg tíz állandó tagja van, köztük Irán és India is. A találkozó kapcsán az orosz államfő annak a reményének adott hangot, hogy "közös erőfeszítésekkel minőségileg új dinamikát tudunk adni az SCO-nak, korszerűsítve azt a kor követelményeinek megfelelően".

Vlagyimir Putyin ezután Pekingbe utazik, hogy tárgyaljon Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és részt vegyen azon a katonai diszszemlén, amellyel a második világháború végét jelentő hivatalos japán kapitulációra emlékeznek. Az orosz elnök azt mondta, hogy Pekingben a kétoldalú kapcsolatok valamennyi aspektusáról, továbbá az aktuális regionális és nemzetközi kérdésekről lesz szó. "Az orosz-kínai stratégiai kapcsolat stabilizáló tényezőként működik" - fogalmazott.

A kínai hírügynökségnek adott írásos interjúban Vlagyimir Putyin megköszönte Kínának, hogy gondosan őrzi a Vörös Hadsereg katonáinak emlékére állított emlékműveket. A katonák életüket adták a Kína felszabadításáért vívott harcokban - jelezte.

"Az ilyen őszinte, felelősségteljes hozzáállás a múlthoz feltűnően eltér egyes európai országok gyakorlatától, ahol a szovjet katonák-felszabadítók obeliszkjeit és sírjait barbár módon meggyalázzák és megsemmisítik, a +kényelmetlen+ történelmi tényeket pedig retusálják. Azt látjuk, hogy számos nyugati országban a második világháború eredményeit ténylegesen felülvizsgálják, a nürnbergi és a tokiói törvényszék ítéleteit pedig nyíltan figyelmen kívül hagyják."

Kitért arra is, hogy "képzeletbeli orosz és kínai fenyegetések ürügyén újjáéled a japán militarizmus, és Európában, beleértve Németországot is, nem szégyellve semmilyen történelmi párhuzamot, a kontinens remilitarizálásának útját tűzik ki".

Gazdasági kérdésekről szólva kiemelte, hogy az Oroszország és Kína közötti elszámolások szinte teljes mértékben nemzeti valutában történnek, a dollár és az euró részesedése a statisztikai hibahatárra csökkent. A két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedésére térve rámutatott arra, hogy Oroszország vezető szerepet tölt be a Kínába irányuló olaj- és gázexportban, a Szibéria Ereje vezetéken keresztül szállított teljes mennyiség már meghaladta a 100 milliárd köbmétert, és egy újabb gázvezeték üzembe helyezését tervezik 2027-ben.

Megjegyezte, hogy Oroszország és Kína támogatja az ENSZ reformját, különösen azt, hogy a Biztonsági Tanács "demokratikusabb jelleget kapjon azáltal, hogy tagjai közé ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokat is bevonjanak".

Emellett Moszkva és Peking a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank reformja mellett áll - fűzte hozzá az orosz államfő, aki szerint "fontos kizárni a pénzügyi szféra neokolonialista célokra való felhasználását, amelyek ellentmondanak a világ többsége alapvető érdekeinek". "Épp ellenkezőleg, az egész emberiség javát szolgáló fejlődésre van szükségünk" - szögezte le az interjúban Vlagyimir Putyin."