Orosz csapatok özönlenek a Kaukázusba? Kijev szerint készül valami

Az Euronews szerint a HUR nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, amelyet az orosz hadsereg parancsának nevez, és amely a gyumri bázison lévő katonai jelenlét növelését rendeli el. Ez két nappal azután történt, hogy Kijev első figyelmeztetését Jereván cáfolta.

Július 5-én az ukrán katonai hírszerzés közölte, hogy Moszkva növeli erőit a gyumri bázison, hogy nagyobb befolyást gyakoroljon a dél-kaukázusi régióban és "destabilizálja a globális biztonsági helyzetet". Az örmény külügyminisztérium még aznap tagadta ezt az állítást.

A HUR által közzétett dokumentum állítólag "az orosz fegyveres erők déli katonai körzetének parancsnokától származó parancs az örményországi orosz katonai bázis 'feltöltéséről'". A távirat felsorolja az orosz egység sürgős "feltöltésének" intézkedéseit, amelyek során a déli katonai körzet 8., 18., 49. és 58. összfegyvernemi hadseregének katonái közül válogatnak személyzetet.

A dokumentum utasítja a parancsnokokat a kiválasztási folyamat elősegítésére, és konkrét kritériumokat határoz meg a szakmai alkalmasságra, pszichológiai ellenálló képességre és harckészültségre vonatkozóan. A parancs kifejezetten tiltja a kábítószer-kereskedelemben vagy pszichotróp anyagok terjesztésében részt vevő személyek toborzását.

Az ukrán hírszerzés szerint az orosz csapatok örményországi telepítése "a Kreml átfogó stratégiájának része, amely a globális biztonság destabilizálására irányul". A HUR azt állítja, hogy "az etnikai konfliktusok szítása mellett Moszkva növeli katonai jelenlétét a Kaukázusban. Valószínű, hogy az Azerbajdzsán és Oroszország közötti kapcsolatok romlását előre előkészítették."

Gyumri Örményország második legnagyobb városa, több mint 100 000 lakossal. A fővárostól, Jerevántól északnyugatra mintegy 100 km-re található, stratégiai helyen, mindössze 3,5 km-re Törökország határától, amely Azerbajdzsán legközelebbi szövetségese.

Örményország és Oroszország az 1990-es években hozta létre ott a 102. katonai bázist azzal a céllal, hogy az orosz katonák védhessék a török határt, és gyorsan bevethessék őket a karabahi régióban azerbajdzsáni katonai mozgás esetén. Ez nem így történt 2023-ban, amikor Baku egy villámgyors katonai kampány után visszaszerezte a teljes ellenőrzést a karabahi régió felett.

2024-ben példátlan fejleményként Örményország befagyasztotta részvételét a Kreml vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (CSTO), amely Moszkva válasza a NATO-ra. Nikol Pasinján miniszterelnök tavaly azt mondta, hogy "nem lát előnyt" az orosz csapatok örményországi jelenlétében, de a gyumri bázis érintetlen maradt, mivel mindkét ország 2010-ben megállapodott a bázis bérletének 2044-ig történő meghosszabbításáról.

A gyumri 102. katonai bázis a legnagyobb orosz katonai létesítmény a Dél-Kaukázusban, akár 5000 főt is befogadhat. A bázison MiG-29-es vadászgépek és S-300-as légvédelmi rendszerek találhatók.

Mivel Örményország most Azerbajdzsánnal és Törökországgal próbálja normalizálni kapcsolatait, az orosz bázist már nem tekintik Jereván érdekeit szolgálónak. Örményország még a Törökországgal közös határának újranyitását is keresi, ami javítaná a kapcsolatokat és enyhítené az ország elszigeteltségét.

Törökország, Azerbajdzsán közeli szövetségese, 1993-ban zárta le a határátkelőhelyet, szolidaritást vállalva Bakuval a karabahi régióban zajló konfliktus miatt. Az Azerbajdzsán és Oroszország közötti példátlan eszkaláció közepette Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy támogatná Örményország békeerőfeszítéseit Azerbajdzsánnal.