Drámai jelentés érkezett Ukrajnáról: brutális katasztrófával kell szembenéznie az országnak

Ukrajna demográfiai jövőjét hosszú évtizedekre meghatározhatja a jelenleg is zajló orosz-ukrán konfliktus – derül ki az RBK jelentéséből, amelyet a Portfolio szemlézett.

"Ukrajna akár 10 millió embert is elveszíthet egy totális háború következtében. Ez az úgynevezett demográfiai szakadék, amelyről egyre több szó esik" – nyilatkozta Ella Libanova, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Társadalomtudományi Intézetének igazgatója.

A szakértő kifejtette, hogy ez a szám nemcsak a harctéri veszteségeket és a civil áldozatokat foglalja magában, hanem a kivándorlókat, a jövőbeli halálozásokat, valamint a meg nem született gyermekek számát és a csökkenő születési arányt is. Libanova szerint bár korábban számítottak a külföldre menekült ukránok visszatérésére, ez a remény egyre halványabb.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fájó fordulópont jöhet a háborúban: mi lesz Ukrajnával Donald Trump látványos hátraarca után?

A területi kérdések, a biztonsági garanciák és az ukrán haderő jövője mind olyan vitapontok, amelyekben nehéz elképzelni bármilyen gyors megállapodást.

A termékenységi mutatók tekintetében jelentős eltérések mutatkoznak a hivatalos adatok és a szakértői becslések között. Míg a cikk 2021-re vonatkozóan 2,1-es teljes termékenységi arányszámot (TFR) említ, a valóságban ez az érték a háború előtt inkább 1,3 körül mozoghatott, majd a konfliktus hatására 0,7 körüli szintre zuhant.

Ez a mutató jelenleg a világ legalacsonyabb értékei közé tartozik, hasonlóan Dél-Koreához, ahol nem háborús körülmények, hanem sajátos társadalmi tényezők okozták a születésszám drasztikus csökkenését. Libanova szerint a háború lezárultával a termékenységi ráta legfeljebb 1,6-ig emelkedhet.

A jelenlegi helyzetben különösen nehéz pontos képet alkotni az ukrán társadalom méretéről, mivel a háborús körülmények között nem lehetséges népszámlálást tartani.

Ukrajna már a konfliktus kitörése előtt is komoly demográfiai kihívásokkal küzdött, beleértve a társadalom elöregedését, a csökkenő születésszámot és az elvándorlást. A szakértők szerint ezek a folyamatok a munkaerőpiac zsugorodásához és az állami bevételek csökkenéséhez vezethetnek, miközben a kormánynak növelnie kellene a szociális kiadásokat.