Nem áll le az EU a fegyverpénzek felhalmozásával: így nehéz lesz a békére figyelni?

Az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Törökország csak akkor részesülhet a védelmi szerződésekből, ha biztonsági és védelmi partnerségi megállapodást kötnek az EU-val. A hitelprogramban részt vevő tagállamoknak a beszerzett felszerelések költségeinek legalább 65 százalékát uniós, norvég vagy ukrán beszállítóktól kell beszerezniük.

Az Európai Bizottság szerint Oroszország a belátható jövőben továbbra is alapvető fenyegetést jelent Európa biztonságára. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője hangsúlyozta, hogy nem hidegháborúról, hanem forró háborúról van szó európai földön, és a fenyegetés egzisztenciális.

A dán hírszerzés nemrég figyelmeztetett, hogy Moszkva öt éven belül képes lehet nagyszabású háborút indítani Európában, ha a NATO-t gyengének érzékeli. Mette Frederiksen dán miniszterelnök sürgette az uniós vezetőket, hogy tűzzék ki 2030-ra az újrafegyverkezés célját.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Dán Királyi Katonai Akadémián tartott beszédében kiemelte, hogy a '2030-as készenlét' azt jelenti, hogy az EU-nak hiteles elrettentő erővel és stratégiai előnyt jelentő ipari bázissal kell rendelkeznie.

A 'Vásárolj európait' megközelítés francia siker, de várhatóan ellenállásba ütközik olyan tagállamok részéről, mint Hollandia és Lengyelország. Sok ország támogatja az európai védelmi ipar bővítését, de ellenzik a katonai kiadások korlátozását.

Az európai védelmi kiadások jelentősen növekedtek Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta, 2024-re a 27 tagállam GDP-jének 1,9 százalékát teszik ki. Donald Trump Oroszország felé való közeledése és EU-ellenessége azonban új gondolkodásmódot kényszerített ki.

Az EU védelmi biztosa, Andrius Kubilius szerint a 450 millió uniós polgár nem függhet 340 millió amerikaitól a 140 millió orosz elleni védekezésben, különösen mivel azok nem tudják legyőzni a 38 millió ukránt. Hangsúlyozta, hogy itt az ideje, hogy az EU felelősséget vállaljon Európa védelméért.