Visszafelé sülhet el Donald Trump és az oroszok terve: ha így lesz béke, veszélyben Magyarország is

Három éve tört ki az ukrajnai háború – egy olyan konfliktus, amelynek lehetőségét 2025-ben sokan még elképzelhetetlennek tartották Európában. Amikor pedig a harcok megkezdődtek, a legtöbb elemző gyors lefolyású háborút jósolt. Ehhez képest ma, csupán három év elteltével beszélhetünk arról, hogy esetleg elérkezett a béke lehetősége.

De vajon tényleg bekövetkezik, és ha igen, milyen feltételekkel valósulhat meg? Az Oeconomous Gazdaságkutató Intézet konferenciáján tartott panelbeszélgetés szakértői szerint a háború lezárása Európa számára nemcsak geopolitikai, hanem gazdasági értelemben is fordulópont lehet. Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomous igazgatójával, (Magyarország egyik legjobb orosz-ukrán szakértőjével) nemrég egyébként nagyinterjút is készítettünk, amelyben részletesen körbejártuk a három éve tartó konfliktus legfontosabb kérdéseit.

A mostani konferencián többek között kiderült, Magyarország gazdaságára az iránykeresés időszaka vár: a háború évei alatt meggyengült európai gazdasági környezet és az átalakuló világrend új kihívásokat hoz, amelyekhez alkalmazkodni kell. Közben pedig az sem mellékes, hogy Európának ideje lenne végre erőt mutatnia, ha nem akar végleg kikerülni a nagyhatalmi játszmákból – hangsúlyozták a szakértők. De vajon milyen lépésekkel lehetne kilábalni a bizonytalanságból? És milyen következményekkel járhat a béke Magyarországra és a kontinens egészére nézve? A Pénzcentrum élőben tudósított a rendezvényről.

Túl jó világban éltünk, törvényszerű volt, hogy válság közeleg

A Covid-járvány előtt a világ egy rendkívüli gazdasági konjunktúrát élt meg. Az alacsony kamatok, az alacsony infláció és a folyamatos növekedés sokak számára azt az illúziót keltette, hogy ez az állapot hosszú távon fenntartható. A gazdasági egyensúly azonban törékeny volt, és a globális folyamatok már a járvány előtt elindították a válság előjeleit – mutatott rá Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.

A világkereskedelem átrendeződésében Kína játszotta a kulcsszerepet. A blokkosodás folyamata, vagyis a világ gazdasági és politikai blokkokra szakadása, leginkább Peking döntései révén gyorsult fel. A nyugati országokban megrendült a bizalom Kínával szemben, míg az orosz-ukrán háború ugyanezt a hatást váltotta ki Oroszországgal kapcsolatban. Molnár Dániel szerint logikátlan elvárás, hogy az Európai Unió leválhat Kínáról és Oroszországról úgy, hogy ez ne váltson ki válaszlépéseket.

A nyersanyagokkal kapcsolatos egyik legnagyobb tévhit az volt, hogy az orosz gáz olcsó – hívta fel a figyelmet Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari szakértője. ,„Ez nem igaz” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a Gazprom soha nem adott olcsón földgázt Európának. Az árképzés mögött pedig nem pusztán piaci mechanizmusok álltak: a földgáz mindig is geopolitikai fegyverként funkcionált Moszkva kezében. Oroszország folyamatosan politikai célokra használta az energiahordozók árát és elérhetőségét, ami most, a háború és a szankciók következtében még egyértelműbbé vált.

A háborúnak nincs győztese, csak vesztese

Az ukrajnai háborúnak nincsenek egyértelmű győztesei – csak vesztesei. Bár a szankciók nem kényszerítették térdre Oroszországot, a gazdasági nyomás hatása tagadhatatlan. Az ország súlyos pénzügyi kihívásokkal néz szembe, és miközben az állami bevételek egy részét sikerült átcsoportosítani, a nyugati piacokról való kiszorulás és a technológiai embargó hosszú távú hatásai még nem mérhetők fel teljes mértékben.

Ukrajna azonban ennél is drámaibb veszteségeket szenvedett el.

Lakosságának egyötöde – a háború következtében elhunytakkal és a menekültekkel együtt – eltűnt az országból. Több millió ember kényszerült elhagyni otthonát, és sokan közülük soha nem térnek vissza. Az ország történetének egyik legnagyobb humanitárius és demográfiai katasztrófája zajlik. A háború költségei nemcsak emberéletekben mérhetők, hanem pénzügyi értelemben is: Ukrajna eladósodása soha nem látott méreteket öltött, a becslések szerint az ország akár 50, 60, de egyes vélemények szerint akár 80-100 évre is adósságspirálba kerülhet.

- mondta el megnyitó beszédében Dezső Tamás, a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Hozzátette: az áldozatok pontos száma ma még megközelítőleg sem ismert. A frontvonalon elhunyt katonák és a bombázások áldozatai mellett a háború okozta közvetett veszteségek – például az összeomló egészségügyi rendszer vagy az elhúzódó gazdasági válság következményei – is hatalmasak.

A történészek feladata lesz majd megállapítani a valódi veszteségeket, de egy dolog már most világos: Ukrajnában felnő egy „elveszett generáció”, amelynek tagjai az oktatási rendszer szétzilálása, a háborús traumák és a szociális bizonytalanság miatt rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek. A következő évtizedekben ennek a generációnak az újrakezdése és integrációja komoly kihívás lesz az ország számára.

Valós veszély a Nyugat kiiratkozása a nagyhatalmak közül

A háború egyik közvetlen következménye, hogy a Nyugat egyre inkább elszigetelődik a globális hatalmi térképen. Míg korábban Európa és az Egyesült Államok kulcsszereplőként befolyásolta a világpolitikai eseményeket, ma már az is kérdéses, hogy egyáltalán részt vehetnek-e a béketárgyalásokon. A konfliktus kezelésében egyre inkább háttérbe szorulnak, miközben a feltörekvő hatalmak, különösen a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) új alternatívát kínálnak a világgazdasági és politikai rend átalakítására.

A BRICS csoport 132 pontban kérdőjelezi meg a Nyugat által képviselt gazdasági és politikai alapelveket. A nyugati dominanciájú gazdasági rendszer elleni kihívás egyik legmarkánsabb eleme a dollár elleni támadás: egyre több ország próbálja függetleníteni magát az amerikai fizetőeszköztől, alternatív devizaalapú kereskedelmi rendszereket építve ki. A nyugati pénzügyi infrastruktúra elleni fellépés részeként a BRICS-országok kizárták a SWIFT-rendszert saját bankrendszereikből, ami nemcsak gazdasági szeparációt jelent, hanem egyben információs elzárkózást is eredményezett. A Nyugat számára ez komoly problémát jelent, hiszen az eddig megbízható adatforrások megszűnésével egyre nehezebb pontos képet alkotni az "ellenoldalon" zajló gazdasági folyamatokról.

Az Európai Unió továbbra is a szankciós politika fenntartása mellett kötelezte el magát, amivel egyre inkább korlátozza saját gazdasági mozgásterét. Bár a béketárgyalások lehetősége felmerült, a jelenlegi helyzetben még mindig beláthatatlan, hogy a konfliktus mikor és milyen formában érhet véget. Ahogy Dezső Tamás nyitóbeszédében fogalmazott:

Az unió továbbra is a szankciók útján jár, ezért a béketárgyalások ellenére még mindig beláthatatlan, mikor lesz vége ennek a konfliktusnak.

Az Európai Unió sok kritikát kap, de Pletser Tamás szerint fontos látni, hogy a világ szellemi tőkéjének jelentős része még mindig Európában összpontosul. Bár a gazdasági és politikai befolyása csökkent, az átlagos életminőség itt továbbra is a legmagasabb. Ezért sem lenne szabad az EU-t végérvényesen leírni a globális játszmában.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült a forgatókönyv: súlyos árat fizethet Magyarország, ha Putyin végül megnyeri a háborút

A Magyarországra vonatkozó geopolitikai következmények és a térség biztonsági helyzete szintén alapvetően változhat bármelyik fél győzelmet esetén.

Szabadkereskedelem helyett gazdasági háború

A háború nemcsak a politikai viszonyokat, hanem a gazdasági környezetet is alapjaiban forgatta fel. A globális gazdasági szereplőknek ma már azzal kell számolniuk, hogy bármikor újra elszabadulhatnak az energiaárak – hívta fel a figyelmet Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője. Az elmúlt években többször is tanúi lehettünk annak, hogy egy-egy geopolitikai feszültség vagy szankciós intézkedés villámgyorsan dráguláshoz vezetett az energiahordozók piacán.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a háború csupán „az utolsó szög” a gazdaság koporsójába, hiszen a válság már jóval korábban elkezdődött.

Szinte már hozzászokhattunk a gazdasági válsághoz.

– fogalmazott, utalva arra, hogy az elmúlt másfél évtizedet pénzügyi összeomlások, adósságválságok és inflációs sokkok sorozata jellemezte. A jelenlegi helyzetben a háború tovább mélyítette a gazdasági bizonytalanságot, és olyan új kihívásokat hozott, amelyekre korábban kevesen számítottak.

Pletser Tamás arra mutatott rá, hogy a háború gyökeresen megváltoztatta az energiaellátás biztonságával kapcsolatos feltételezéseket.

Azt hittük, hogy Oroszország stabil, a háború viszont gyorsan felfedte, hogy ez nem magától értetődő

- mondta. Emlékeztetett arra is, hogy bár Oroszországot kulturálisan nem szokás a pontosság szinonimájaként emlegetni, a Szovjetunió öt évtized alatt 330 milliárd köbméter földgázt szállított Ausztriának „egy másodperc késés nélkül”. Ez a megbízhatóság azonban mára teljesen megszűnt.

A nemzetközi gazdaságpolitika egy új korszakba lépett, amelyben a szabadkereskedelmet felváltotta a gazdasági háború. A Nyugat nemcsak Oroszországgal, hanem egyre inkább Kínával is gazdasági konfrontációba kerül – hívta fel a figyelmet Kutasi Gábor, a Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet vezetője. Az iparágak leválasztása Moszkváról már korábban megkezdődött, de most Peking is egyre inkább célkeresztbe kerül, ami hosszú távon az ellátási láncok átalakulását, és akár újabb gazdasági sokkokat is előidézhet.

A háború egyik látványos hatása, hogy a védelmi kiadások soha nem látott mértékben emelkednek. Míg korábban az országok GDP-jük alig 1%-át fordították fegyverkezésre, mostanra ez az arány 3-4%-ra, sőt egyes esetekben akár 5%-ra is felkúszott. A legnagyobb dilemma, hogy ezt a jelentős összeget hogyan lehetne úgy elkölteni, hogy az ne csupán a hadiipart erősítse, hanem hosszú távon a gazdasági növekedéshez is hozzájáruljon.

"Nem béke – csak fegyverszünet 3 évre"

Bár a háború utáni időszak némi enyhülést hozhat a kereskedelmi háborúban, és nem zárul be teljesen a keleti orientáció lehetősége, még mindig kérdéses, hogy a konfliktus milyen tartós következményekkel jár – mutatott rá Kutasi Gábor. Az oroszországi szankciók sorsa különösen bizonytalan. Szakáli István tratégiai az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója szerint nemcsak az a kérdés, hogy mikor szűnnek meg ezek az intézkedések, hanem az is, hogy valaha eltörlik-e őket.

Regős Gábor óva intett attól, hogy a válságkezelés kudarcát kizárólag az Európai Unióra hárítsák. Bár az EU szerepe megkérdőjelezhetetlen, az orosz-ukrán konfliktus sokkal összetettebb annál, mint hogy pusztán az európai politikai döntésekre vezessük vissza.

A béketárgyalások ugyanakkor egyértelmű csapást jelentenek Európa számára. Pletser Tamás szerint, ha a helyzet így folytatódik, az USA és Kína fogja felosztani egymás között az Európai Uniót.

Pedig az EU nélkül a valódi béke teljesen kizárt

– hangsúlyozta.

Szerinte az egyetlen hatalom, amely érdemben képes erőt mutatni Oroszországgal szemben, az Európai Unió. Ha az unió nem mutat kellő erőt, a mostani béketárgyalások legfeljebb egy ideiglenes fegyverszünethez vezethetnek, és három év múlva Oroszország újult erővel támadhat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Donald Trump őrült terve az egész EU-t veszélybe sodorhatja: úgy tűnik, nem ilyen békére vár Európa

Trump már a találkozó előtt vitatott kijelentéseket tett, kizárva Ukrajna NATO-tagságát és megkérdőjelezve az ország képességét elvesztett területeinek visszaszerzésére.

Hiába jönne a béke, Magyarországon attól sem lesz sokkal jobb

Bár egy esetleges békekötés stabilabb gazdasági környezetet teremthetne, Magyarország és az európai gazdaság versenyképességi problémái ettől még nem oldódnának meg. Kutasi Gábor szerint az Európai Unió egyik legnagyobb hátráltató tényezője a túlszabályozottság, amely különösen az Egyesült Államokkal összehasonlítva jelent komoly versenyhátrányt.

Ráadásul az EU válságkezelési képessége is problémás. Kutasi szerint az unió általában 1-2 évvel le van maradva a válságok tényleges kezeléséhez szükséges időponttól, ami tovább súlyosbítja a gazdasági helyzetet. Egyes döntések ráadásul kifejezetten megnehezíthetik a régió gazdasági kilábalását.

Pletser Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy

az EU tervezi megtiltani a tagállamoknak – így Magyarországnak és Szlovákiának is –, hogy orosz energiaforrást vásároljanak. Ezzel párhuzamosan az USA próbál belépni erre a piacra, és hasonló energiahordozókkal kereskedni Európában, ám az áraik még kérdésesek, és sokan nem optimisták.

Az új ellátási útvonalak kiépítése komoly kihívásokat rejt magában. Ha Magyarország amerikai energiahordozót venne, az nagy eséllyel Horvátországon keresztül érkezne az országba. Pletser Tamás szerint ez több szempontból is problémás:

Egyrészt Horvátország monopolhelyzetben van a szállítási útvonalak felett, másrészt a politikai viszony sem éppen felhőtlen a két ország között. Ennek eredményeként a szállítási díjak várhatóan igen magasak lesznek, ami tovább növeli az energiaárakat Magyarországon.

Összességében tehát hiába érne véget a háború, a maguyar gazdaság problémái önmagukban ettől még nem oldódnának meg, hiszen a versenyképességi hátrányok, a válságkezelési lemaradások és az energiaellátás kérdései továbbra is komoly kihívásokat jelentenek.