Nem hiszed el, melyik ország szent hegyét tett a világörökségi listára az UNESCO: mindenki ledöbbent

A Koreai-félsziget északi részén, katonai ellenőrzőpontokon és göröngyös földutakon túl, a világ egyik legtitokzatosabb országában emelkedik egy szimbolikus jelentőséggel átitatott vulkán és mély krátertó.

A Pektu-hegy, egy aktív rétegvulkán, amely Észak-Korea és Kína határán helyezkedik el, a Koreai-félsziget legmagasabb csúcsa és az észak-koreai alapítási mítosz középpontjában áll. A hegy észak-koreai oldala nemrég kapta meg az UNESCO Globális Geopark minősítést, ezzel az ország első természeti helyszíneként került fel a listára - írta a CNN.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) végrehajtó tanácsa a februári ülésén ismerte el a helyszínt "lenyűgöző természeti és kulturális öröksége" miatt, beleértve vulkáni kitöréseit és geológiai jellemzőit.

A hegy jelentőségének megértéséhez a Chon-tó partján kell állni – a mintegy 2200 méter magasan fekvő kaldera több mint ezer évvel ezelőtt egy hatalmas kitörés során alakult ki.

2017 júniusában egyike voltam azon kevés nyugati újságírónak, akik eljutottak a Pektu csúcsára az észak-koreai oldalról. A Phenjan által engedélyezett és szorosan felügyelt utazás ritka betekintést nyújtott abba, hogyan emeli a rezsim ezt a hegyet szinte isteni magasságokba.

Az észak-koreai legenda szerint a hegy Dangun, az első koreai királyság mitikus alapítójának szülőhelye. Kim Ir Szen, Észak-Korea alapítója és Kim Dzsongun nagyapja állítólag a hegyet használta búvóhelyként, amikor az 1940-es években a japán megszállás ellen harcolt a függetlenségért. Az állami média gyakran hivatkozik az idősebb Kimre a heggyel kapcsolatban, olyan címeket használva, mint a "Pektu legendás hőse".

Észak-Korea azt állítja, hogy Kim Dzsongil, a néhai vezető és Kim Dzsongun apja a Pektu csúcsa közelében született. Az idegenvezetők megmutattak nekem egy fakunyhót, ahol – állításuk szerint – elolvadt a hó, kisütött a nap, virágok nyíltak, és egy új csillag jelent meg az égen, hogy megjelölje születését.

Erre nincs történelmi bizonyíték, és sok tudós úgy véli, hogy Kim valószínűleg Oroszországban született, de a történetet Észak-Koreában kétség nélkül mesélik. A Pektu nem csupán egy hegy – nemzeti oltár.

A hegyet a Kim-dinasztia széles körben használta a család saját legendájának és istenítésének bemutatására. Csúcsai az ország nemzeti címerén is megjelennek, és nevét rakétáktól kezdve erőművekig, sőt alkalmanként magáig az országig mindenre kölcsönadták.

Az észak-koreai társadalom nagyra értékeli a faji tisztaságot, és az állami propaganda dicsőíti a Kim családot "Pektu-hegyi vérvonaluk" miatt, amely állítólag a Koreai-félsziget ősi legendás királyaihoz kötődő nemes és hősies leszármazás.

"Ez Korea forradalmának lelke" – mondta nekem egy idegenvezető, miközben észak-koreai zarándokok álltak csendben a közelben, néhányan könnyezve, abban a hitben, hogy szent földön járnak.

Kim Dzsongun gyakran látogatta meg a szent hegyet, általában nagyobb átalakulások előtt – mint nagybátyja 2013-as kivégzése vagy a 2016-os nukleáris teszt.

2018-ban a ritka egység pillanatában felvitte a csúcsra az akkori dél-koreai elnököt, Mun Dzse-int. Mun, aki a csúcson Kim kezét fogva állt feleségeik társaságában, a látogatást egy álom megvalósulásának nevezte.

"Azon tűnődtem, lesz-e valaha lehetőségem (idejönni), de a kívánságom teljesült" – mondta Mun. A határ mindkét oldalán élő koreaiak számára a csúcs elérése régóta beavatási szertartás, de a Dél-Koreában élők többsége számára a hozzáférés le volt zárva.

2019-ben az észak-koreai állami média fényképeket tett közzé Kimről, amint fehér lovon lovagol fel a szent hegyre legalább két külön alkalommal, a félszigeten uralkodó feszültségek közepette.

Az UNESCO végrehajtó tanácsa elismerésében a Pektu vulkáni örökségét, a gleccserek eróziója által formált völgyeket és sziklás síkságokat emelte ki globális jelentőségének részeként.

Megemlítette a Pektu-hegyen több mint ezer évvel ezelőtt, 946-ban bekövetkezett "ezredéves kitörést" is – amely a feljegyzett történelem egyik legerősebb vulkánkitörése volt.

Jelenleg több mint 200 geopark található 49 országban a szervezet szerint. Az UNESCO Globális Geoparkokat "egységes földrajzi területekként" ismerik el, "ahol a nemzetközi geológiai jelentőségű helyszíneket és tájakat a védelem, oktatás és fenntartható fejlődés holisztikus koncepciójával kezelik".

Tavaly az UNESCO tanácsa a hegy kínai oldalát is globális geoparkká nyilvánította kínai nevén, Changbaishan néven.

Észak-Korea 2019-ben, egy évvel Kína előtt kérelmezte az UNESCO geopark minősítést, de az észak-koreai helyszín helyszíni ellenőrzését a Covid-19 világjárvány miatt elhalasztották.

A minősítéssel Phenjan most megpróbálhatja a Pektut geoturisztikai célpontként újrapozicionálni – természeti csodáit és a koreai mitológiát egyaránt népszerűsítve.

2017-ben a Pektuhoz vezető utunk távoli földműves falvakon keresztül vezetett, ahol a gyerekek elfutottak a kameráink elől – néhányan valószínűleg soha nem láttak még külföldit. Szamdzsijonban, a legközelebbi városban Kim Ir Szen emlékművei tarkítják a tájat, és az épületeken a japán megszállókkal vívott csaták nyomai láthatók.

Az élet a Pektu közelében vidékies és szegényes. De az emberek, akikkel találkoztunk, csendes büszkeséggel beszéltek – történelmükről, otthonukról és arról a hitről, hogy olyan helyen élnek, amely számít.

Az UNESCO elismerésével a Pektu-hegy már nemcsak nemzeti szimbólum, hanem globális geológiai értékként elismert helyszín. Hogy ez több együttműködéshez vezet-e, vagy Phenjan narratívájának újabb eszköze marad, az még nem világos.

Egyelőre a hegy áll, lejtőit felhők borítják, és történeteit nemzedékről nemzedékre adják tovább. És ha valaha a csúcson találod magad, a Chon-tóra bámulva és a fagyos levegőt belélegezve, talán megérted, miért hiszik olyan sokan, északon és délen egyaránt, hogy ez a hely őrzi Korea lelkét.