Ezért őrül meg Trump ennyire az ukrán kincsektől: sokkoló, amit rejteget keleti szomszédunk

Zelenszkij még tavaly ősszel, Kijev szövetségeseinek – köztük Trumpnak – bemutatott „győzelmi tervében” vetette fel az ötletet, miszerint a Ukrajnának külföldi partnerekkel kéne megállapodásokat kötnie a stratégiailag értékes nyersanyagainak közös kiaknázására. Mára ez az orosz-ukrán béke egyik legföbb feltételévé vált, Trump minden további támogatást ennek függvényében hajlandó csak megadni Ukrajnának.

Azonban nem volt a tárgyalások után világos, hogy Trump minden kritikus ásványi anyagra vagy csak a ritkaföldfémekre utalt-e. Ő maga úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok megállapodásra törekszik Ukrajnával „ritkaföldfémeik és más dolgok” ügyében.

Egyébként pont a világszerte elhíresült, valószínűleg a történelemkönyvekben is hamarosan helyet kapó, botrányos Trump-Zelenszkij találkozónak az erről szóló megállapodás volt a fő témája.

Donald Trump második adminisztrációjának az Ukrajnával kitűzött megállapodása rendkívül szokatlan, melyet az ország hatalmas kritikus ásványkészleteinek kiaknázásával kapcsolatban kötne.

• Először is azért, mert nem egy tipikus háborús jóvátételről van szó: Washington közvetlenül nem vett részt a konfliktusban, hanem csupán gazdasági és katonai támogatást nyújtott Kijevnek az orosz agresszor elleni védekezésben.
• Másodszor pedig azért, mert bár Ukrajnának valóban jelentős ásványkincsei vannak – köztük olyanok is, amelyek fontosak lehetnek az energiaváltás során, amelyet Trump maga elutasít –, komoly kétségek merülnek fel az ország valós potenciálját illetően a ritkaföldfémek terén. Pedig Trump hónapok óta pontosan erre helyezi a hangsúlyt.

Ukrajna hivatalos adatai szerint 34 olyan elemből, amelyeket az Európai Unió „kritikus nyersanyagként” sorol be és amelyek számos csúcstechnológiai iparág számára nélkülözhetetlenek, az ország területén 22 megtalálható. 2022 elején – nem sokkal azelőtt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – az ENSZ becslése szerint a Föld kérgében található összes kritikus ásvány 5%-a Ukrajnában található. Egy évvel korábban, 2021 júliusában az Európai Unió stratégiai megállapodást írt alá Ukrajnával, amely megnyitotta az utat a jövőbeli közös bányászat előtt. Ezt a memorandumot azonban felfüggesztették Vlagyimir Putyin támadását követően.

Kijev az ENSZ-éhez hasonló adatokat idéz.

Ukrajna a Föld felszínének mindössze 0,4%-át foglalja el, ugyanakkor az összes kritikus nyersanyag körülbelül 5%-ával rendelkezik

– mondta Szvetlana Grincsuk, az ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztere. Ilyen például a lítium, amely kulcsfontosságú az akkumulátorgyártásban, ám jelentős része a frontvonal mentén fekvő két régióban, Donyeckben és Zaporizzsjában található.

Ukrajnának emellett a világ grafitkészleteinek egyötöde is a birtokában van – ez az anyag szintén elengedhetetlen az elektromos autók gyártásához. Továbbá az ország titán- és uránkészletekkel is rendelkezik, bár ezekből jóval kevesebb van, mint a világ vezető kitermelő országainak.

Eddig ezek az állítások igazolhatók és ellenőrizhetők. Az ördög azonban a részletekben rejlik. Trump hetek óta hangoztatja, hogy Ukrajna jelentős ritkaföldfémkészleteihez is hozzáfér majd a megállapodás révén.

De lássuk, mire is jók pontosan a ritkaföldfémek?

A ritkaföldfémek egy nagyon specifikus, 17 kémiai elemből álló csoport, amelyek – ahogy az amerikai elnök maga is kiemelte – nemcsak rendkívül ritkák a Föld kérgében, hanem számos iparág számára is létfontosságúak. Legfőképp arra szolgálnak, hogy mozgási energiává alakítsák az elektromosságot elektromos járművekben, mobiltelefonokban, rakétarendszerekben és más elektronikai eszközökben. Ezeknek az anyagoknak nincs életképes helyettesítője.

Kína – amellyel Trump egy újabb kereskedelmi háborút helyezett kilátásba – a világ legnagyobb ritkaföldfém- és más kritikus ásványianyag-termelője. Az Amerikai Geológiai Szolgálat (U.S. Geological Survey) szerint 50 ásványi anyag számít kritikusnak, köztük több ritkaföldfém, nikkel és lítium.

A fellelhető erőforrások közé tartoznak ipari és építőanyagok, ferroötvözetek, nemes- és színesfémek, valamint néhány ritkaföldfém is. Ukrajnának jelentős szénkészletei is vannak, ám ezek nagy része jelenleg az orosz megszállás alatt álló területeken található.

Milyen ritkaföldfémekkel rendelkezik Ukrajna, és mire használják őket?

A Geológiai Intézet adatai szerint Ukrajna olyan ritkaföldfémekkel rendelkezik, mint a televíziókban és világítási rendszerekben használt lantán és cérium; a szélenergia-turbinákban és elektromosjármű-akkumulátorokban használt neodímium; valamint az erbium és az ittrium, amelyeket az atomenergia-ipartól kezdve a lézerek gyártásáig alkalmaznak. Az EU által finanszírozott kutatások szerint Ukrajnának szkandiumkészletei is vannak. A részletes adatok titkosítottak.

Gracelin Baskaran, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) kritikus ásványi anyagokkal foglalkozó programjának vezetője, valamint Meredith Schwartz, az amerikai agytröszt munkatársa ugyanakkor komoly kétségeket fogalmazott meg Ukrajna valós bányászati lehetőségeivel kapcsolatban.

Nagyon korlátozott adatok állnak rendelkezésre arról, hogy Ukrajna ritkaföldfémkészletei és más stratégiai ásványi anyagai valóban kitermelhetők-e kereskedelmi mennyiségben. A jelenlegi számítások alapját képező térképezések 30-60 évvel ezelőtt, a Szovjetunió idején készültek, és elavult feltárási módszereken alapulnak

– írták egy nemrégiben közzétett elemzésükben.

Ráadásul Zelenszkij nemrég egy rádióinterjúban elmondta, hogy Ukrajna ritkaföldfém-készleteinek több mint felét Oroszország megszállta.

EZ IS ÉRDEKELHET

Olyan válság közeleg itthon, amilyen még nem volt: ezt hozhatja Donald Trump őrült terve

Az USA-EU kapcsolatok megromlása okozta válságból talán még a legerősebb európai gazdaságok sem biztos, hogy kedvezően tudnak majd kilábalni.

Ugyanakkor a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) szerint Ukrajna továbbá kulcsfontosságú potenciális beszállítója lehet a lítiumnak, a berilliumnak, a mangánnak, a galliumnak, a cirkóniumnak, a grafitnak, az apatitnak, a fluoritnak és a nikkelnek. Zelenszkij azt is kijelentette, hogy Ukrajnában találhatók Európa legnagyobb titán- és uránkészletei.

Az Állami Geológiai Szolgálat szerint Ukrajnának Európa egyik legnagyobb, körülbelül 500 000 tonnára becsült lítiumkészlete van, amely elengedhetetlen az akkumulátorok, a kerámia és az üveg gyártásához. Titánkészletei főként Ukrajna északnyugati és középső részén találhatók, míg lítiumkészletei az ország középső, keleti és délkeleti részein helyezkednek el.

Ukrajna grafitkészletei – amelyek kulcsfontosságúak az elektromos járművek akkumulátoraihoz és az atomreaktorokhoz – a világ teljes készletének 20%-át teszik ki. Ezek főként az ország középső és nyugati részén találhatók. A kérdés tehát nem is elsősorban az, hogy Ukrajna rendelkezik-e ezekkel az erőforrásokkal, hanem hogy mennyire kitermelhetőek ezek bárki, kiváltképp az Egyesült Államok számára.

Mely ukrán erőforrások vannak még Kijev ellenőrzése alatt?

A háború hatalmas pusztítást okozott Ukrajnában, és Oroszország jelenleg az ország területének körülbelül egyötödét ellenőrzi. Ukrajna szénkészleteinek nagy része – amely a háború előtt az acélipart hajtotta – az ország keleti részén található, és mára elveszett. Az ukrán think-tankek (We Build Ukraine és a Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intézete) becslései szerint Ukrajna fémkészleteinek körülbelül 40%-a most orosz megszállás alatt áll. Nem közöltek részletes bontást.

Azóta az orosz csapatok folyamatosan nyomulnak előre a keleti Donyecki régióban. Januárban Ukrajna bezárta egyetlen kokszszénbányáját Pokrovszk városa közelében, amelyet az orosz erők meg akarnak szerezni.

Oroszország a háború során legalább két ukrán lítiumlelőhelyet is elfoglalt – egyet Donyeckben, egy másikat pedig a délkeleti Zaporizzsjai régióban. Kijev azonban továbbra is ellenőrzi a középső Kirovohradi régióban található lítiumkészleteket.

Milyen lehetőségek és kihívások állnak Ukrajna bányászati szektora előtt?

Olekszij Szoboljev, első helyettes gazdasági miniszter januárban elmondta, hogy az ukrán kormány Nyugati szövetségeseivel, köztük az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Olaszországgal dolgozik együtt a kritikus nyersanyagok kitermelésére irányuló projektekben. A kormány becslése szerint a szektor teljes befektetési potenciálja 2033-ig körülbelül 12-15 milliárd dollár. Az Ukrán Állami Geológiai Szolgálat közölte, hogy körülbelül 100 bányászati terület előkészítésén dolgoznak közös hasznosításra, de további részleteket nem közöltek.

Összességében reális lehet Trump célkitűzése?

Miközben Trump megszállottan ragaszkodik ehhez a tárgyalási ponthoz, maga az Egyesült Államok kormányzata sem sorolja Ukrajnát a jelentős ritkaföldfém-tartalékokkal rendelkező országok közé – ezt az Amerikai Geológiai Szolgálat listája is igazolja. A lista élén az USA legnagyobb geopolitikai riválisa, Kína áll, amely a világ bizonyított ritkaföldfém-készleteinek közel 40%-át birtokolja. Őt követi Vietnam és Brazília, egyenként majdnem 20%-kal.

A kérdés azonban nemcsak a nyersanyagok megléte, hanem azok kitermelhetősége is. A bányászat az egyik legnagyobb energiaigényű iparág, és Ukrajnának ezen a téren komoly problémái vannak: az International Energy Agency (IEA) legfrissebb adatai szerint az ország áramtermelő kapacitása a háború előtti szint harmadára csökkent.

Probléma a bányavállalatok várható vonakodása is a jelentős befektetésektől egy olyan országban, ahol a biztonsági kockázatok hatalmasak – és várhatóan azok is maradnak. „A bányászat hosszú távú és tőkeigényes beruházás. Egy bánya fejlesztése átlagosan 18 évig tart világszerte, és a bányaépítés, valamint az ércfeldolgozó üzem létrehozása 500 millió és 1 milliárd dollár közötti költséggel jár. Ilyen volumenű és időtávú beruházásnál létfontosságú a politikai és gazdasági stabilitásba vetett bizalom. Még ha Trump, Putyin és Zelenszkij meg is állapodna egy békéről, a konfliktus kiújulásának és az államosítás veszélye továbbra is fenyegető marad” – írják az elemzők.

Messze a félbillió dollártól

„Bár Ukrajna számos ásványkincset rejt, nem bővelkedik gazdaságosan és nagy volumenben kitermelhető ritkaföldfém-lelőhelyekben. Ezt biztosan tudjuk” – írja Ellie Saklatvala, a brit Argus nyersanyagpiaci tanácsadó cég vezető fémipari elemzője.

Az ukrán lelőhelyeket nem vizsgálták alaposan, részben azért, mert a bányászati ipar más, azonnal hozzáférhető (és nyereséges) ásványkincsekre összpontosított, például vasércre, szénre és titánra. Így elképzelhető, hogy újabb lelőhelyek kerülnek elő, de semmiképp sem félbillió dollár értékben

– utal Trump által emlegetett mesés összegre.

Egy másik árulkodó jel: 2020 vége és 2022 eleje között, amikor a ritkaföldfémek ára az egekbe szökött, és ezzel együtt a lelőhelyek utáni hajsza is felerősödött, senki sem tett lépéseket Ukrajnában.

Egy dolog, hogy egy ország földjében ritkaföldfém található, de egészen más kérdés, hogy ezek kereskedelmi szempontból életképesek-e.

Javier Blas, a Bloomberg nyersanyagpiaci vezető elemzője szintén világosan fogalmaz:

Tegyük fel, hogy Ukrajna valamilyen csoda folytán a világ ritkaföldfém-termelésének 20%-át állítaná elő. Ez évente körülbelül 3 milliárd dollárt érne. Ahhoz, hogy elérjük Trump 500 milliárd dolláros számát, az Egyesült Államoknak több mint 150 évnyi ukrán termelést kellene biztosítania. Ez abszurd.

A szakértők tehát eléggé szkeptikusak Donald Trump mestertervével kapcsolatban, ami erősen megkérdőjelezi az új amerikai elnök stratégiai képességeit, annak ellenére is, hogy a háború valóban példátlan módon közelebb került a békéhez, mint az előző adminisztráció alatt bármikor.