3 °C Budapest

Súlyos tények az eperről: tényleg mindegy, hogy görög, vagy magyar?

2019. május 11. 12:00

Kiderült, miért tud jóval olcsóbb lenni a külföldi eper a magyarnál, és miért éri meg a piacosoknak átcsomagolni a görög árut, hogy azt magyarként adják el. Egyáltalán nem mindegy, hogy görög, vagy magyar epret, azaz szamócát vásárolunk.

A Pénzcentrum is foglalkozott vele, hogy a héten kiderült, a piacokon magyarként árulják a külföldről importált szamócát. Állítólag már évek óta bevett gyakorlat ez a piacosoknál. A dolog elég jövedelmező, hiszen az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérése szerint a magyar szamóca fogyasztói ára a 18. héten 3980 forint volt kilónként, mialatt a görög, spanyol gyümölcs jóval olcsóbb.

Az árak ugyanakkor eléggé eltérhetnek, piaconként változnak, a Fehérvári úton például a héten 1980 volt egy kiló magyar földieper, a Vámház körúton 1680. Előbbiben a Görögországból behozott gyümölcsből 980 volt egy kiló, míg a Vámház körúton 998 forint - derült ki az Index összeállításából. Tehát akár duplaannyiért is kínálhatják a magyar terméket, és az eper ára elég sokat tud változni, akár hetente is.

Mi a különbség?

De van egyáltalán különbség a magyar és a görög szamóca között? És miért drágább a magyar? Erről kérdezte a portál Simon Gergelyt, a Szent István Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékének tanszékvezetőjét. Itt érdemes megjegyezni, hogy a boltban kapható gyümölcs, amit a köznyelv epernek nevez, valójában a szamóca. Epernek hivatalosan az eperfa gyümölcsét nevezik, ezért is hívják a szamócát olykor földiepernek.

A szamóca az egyik leggyorsabban változó gyümölcs, folyamatosan dolgoznak új technológiákon, termesztési eljárásokon. Bár a szamócát gyümölcsnek tartjuk, sok helyen már a zöldségekkel együtt oktatják, mivel nagyobb része nem szabadföldi termesztésben, hanem hajtatásban (fólia, üvegház) terem. Jelenleg nálunk a Clery fajta a legnépszerűbb, azonban még a - gyümölcsök terén egyébként konzervatív - magyar piacon is sok változás lezajlott az elmúlt néhány évtizedben szamócaügyben

- mondta a szakértő.

KATT! 9 egzotikus gyümölcs, ami itthon is megterem: olcsóbb ültetni, mint piacon venni

A 80-as években még a Gorella volt a meghatározó fajta hazánkban, ezt váltotta az ízben már kissé silányabb El Santa a 90-es évek végén és a 2000-es évek elején, míg végül 2010-re a Clery terjedt el. A szamócának azonban sajátos igényei vannak, ezért a déli országokban más fajtákkal kísérleteznek.

Termesztése bonyolult, mert a szamócának ahhoz, hogy virágot hozzon, szüksége van mélynyugalmi fázisra, amikor stabilan 7 fok alatt van a hőmérséklet. Egyes fajták 500, míg mások akár 1500 óra mélynyugalmi fázist igényelnek, ezért eltérő fajtákra van szükség a mediterrán országokban és nálunk.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Simon Gergely arról beszélt, nagy a verseny, hogy a hagyományosan csak a négy-öt hetes tavaszi és az őszi utószezonban termő szamócában ki az, aki: elsőként tud piacra lépni, hosszabb perióduson át tud termelni (tehát például nyáron is), és hogy ki tudja a legnagyobb hozamot elérni.

Fóliasátrakban termesztik

A termesztési technológiákban a legközismertebb a fóliázás, nálunk is az első termés fóliában terem. Olaszországban és Spanyolországban hatalmas alapterületű fóliákban termelik a szamócát - vázolta a szakértő. A görögök lecserélték az egész mezőgazdaságukat, hogy a piaci igényeket ki tudják elégíteni, most már nemcsak szamócában, hanem barackban is az olaszok és a spanyolok előtt járnak, korábban be tudnak jutni a piacra. Kulcskérdés a napsütéses órák száma is, amiben a déli országok verhetetlenek, a görögök pedig különösen kihasználják az ország fekvését. Nemcsak elsők tudnak lenni, de az olcsó napenergiának hála magasabb hozamokat tudnak elérni. Viszonyításképp, amíg nálunk egy hektáron átlagosan 18 tonna őszibarack terem, a görögöknél 30 tonna, és ez az árakon is meglátszik.

Az import sem a legjobb

Sokszor a minőség rovására is mehet, ha a piacosok külföldi árut hoznak be. Ahhoz, hogy a szamóca kibírja a szállítást, alacsonyabb érettségi állapotban szedik le. Viszont nem minden gyümölcs, a szamóca sem, utóérő. Míg az almában még a leszedés után is folytatódik a keményítő cukorrá alakulása, a szamócánál a szedés után már nincs pozitív változás, esetleg kicsit beszíneződik, puhább lesz.

A vásárlók viszont szemre vásárolnak, ezért is népszerűk délen például a korán színeződő fajták. Egy új fajta bevezetése a piacra komoly marketinget igényel, ugyanis az emberek ragaszkodnak a megszokott színhez és alakhoz. Különösen a magyar vásárlók bizalmatlanok az új fajtákkal, pedig nem érdemes a szemünkre hagyatkozni: ha nincs lehetőség megkóstolni a terméket, érdemes inkább illat alapján dönteni, mintsem forma vagy szín után vásárolni - mondta a tanszékvezető.

NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. december 14. vasárnap
Szilárda
50. hét
December 14.
Advent (3.)
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2025. december 14. 20:01