Ne a reklámidőt, a hatóanyagot fizesd ki: így vásárolhatsz fél áron a patikákban

A hazai gyógyszergyártásban is jelen vannak az originális (eredeti) és a generikus gyógyszerek, melyek hatóanyagukban megegyeznek, de áruk eltérő lehet. A betegek körében egyfajta bizalmatlanság tapasztalható az "utángyártott", olcsóbb gyógyszerekkel szemben: nem bíznak abban, hogy ugyanolyan lenne a hatása. A Pénzcentrum kérdéseire Dr. Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnöke válaszolt: miben más egy generikus és egy originális gyógyszer, miért olcsóbb vagy drágább, bízhatnak-e a betegek hatásában?

Gyakran előfordul, hogy egy bizonyos gyógyszert szeretne a beteg a patikában kiváltani, amely azonban kifogyott: ilyenkor a gyógyszerész helyettesítő készítményt ajánl. Máskor pedig egyszerűen a drágább gyógyszer helyett egy 20-60 százalékkal olcsóbb változatot ajánl a patikus. Sokszor ezek a készítmények megegyeznek a hatóanyagaikban, árukban azonban jelentős lehet a különbség. Ez gyanússá teheti a beteg számára a gyógyszert: talán azért olcsóbb, mert nem olyan hatékony. Ennek jártunk most utána MAGYOSZ elnökének segítségével.

PC: A betegek gyakran bizalmatlanok a generikus gyógyszerekkel szemben: amikor a patikában a gyógyszerész az olcsóbb készítményt ajánlja, sokan nem fogadják el. Lehet alapja ennek a bizalmatlanságnak?

Dr. Greskovits Dávid: Nem. A generikus és biohasonló gyógyszerek az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságának biztosítása mellett kiváló lehetőséget biztosítanak az alapvető, biztonságos és hatékony gyógyszerekhez való hozzáférés növelésére.

Mit is jelent ez valójában?

Az ún. originális gyógyszereket védő szabadalmi oltalom lejártát követően találkozhatunk a generikus gyógyszerekkel. Ezek a generikus készítmények a már több éven át alkalmazott, originális gyógyszerek abszolút egyenértékű változatai, ugyanakkor általában 20-60 százalékkal olcsóbbak, mint az eredeti készítmény. Ugyanis a szabadalom lejártát követően egyszerre több generikus termék is megjelenik a piacon, és elkezdődik a verseny.

A betegeknek látniuk kell, hogy e felcserélhetőség alapja a piacra lépéshez szükséges engedélyeztetési eljárás, amely során

És valóban, ezzel mindenki nyer. A generikus gyógyszerek piaci versenyhelyzetet teremtenek, ami megtakarítást eredményez a betegek és az állami finanszírozók számára is, ezáltal pedig lehetőséget teremtenek arra, hogy több beteg jusson hozzá a modern, hatékony és biztonságos terápiákhoz.

A generikus gyógyszerekhez való hozzáférés javíthatja az egészségügyi eredményeket, csökkentheti az egészségügyi rendszerek kiadásait, a betegek szélesebb köre férhet hozzá hatékonyabb terápiákhoz, és javítja a betegek adherenciáját is az alacsonyabb betegteher miatt.

PC: Mi a különbség a generikus és az originális gyógyszerek között?

Dr. G. D.: Ezek a készítmények azonos hatóanyagot tartalmaznak. Az így kifejlesztett gyógyszerek szigorú, a betegek biztonságát szolgáló követelményrendszernek kell megfeleljenek. Egy generikus gyógyszer engedélyezésének alapja többek között egy sikeres klinikai összehasonlító vizsgálat. Ezzel állapítják meg a gyógyszer terápiás egyenértékűségét, vagyis azt, hogy a generikus gyógyszer hatóanyagának biológiai jelenléte és hasznosulása során az originális termékkel azonos eredményt produkál.

PC: Mi okozza az árkülönbséget?

Dr. G. D.: A gyógyszeripar működésének sajátossága, amit talán legjobban a gyógyszeripari szimbiózis kifejezéssel tudnék leírni. A kutatás-fejlesztési tevekénység talán a gyógyszeriparban a legrizikósabb. Egy-egy hatóanyaghoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési költség eléri a 1,5-2,5 milliárd dollárt, amibe a sikertelen kutatások költségét is beszámítják. Ez érthető, ha azt is látjuk, hogy tízezer vegyületből átlagosan minden ezredik molekulát tesztelnek a klinikákon, ám csak egyből lesz gyógyszer. Azaz 9999 vegyületre hiába költöttek pénzt, mégsem lesz belőle gyógyszer.

Ezt a rizikót az állami döntéshozóknak is kezelni kellett, hiszen az emberek életminőségét javító, hiánypótló terápiák nem jöhetnének létre, ha ennek a hatalmas beruházásnak a megtérülése nem biztosítható. Ezért is alakították ki a szabadalmi oltalmi rendszert, mely e bonyolult, kockázatos, magas szellemi tőkét magában rejtő innovációt védi hosszú évtizedekig. A szabadalmi oltalom lejártát követően pedig a piacra léphetnek a generikumok, ahol már elindulhat a verseny is.

Ezért szomorú és fájdalmas számunkra, hogy kénytelenek voltunk mi, elsősorban generikus készítményeket gyártó magyarországi cégek bevezetni a gyógyszerek egyedi azonosítását szolgáló új rendszert, hiszen a hazai gyártás miatt nekünk kellett idehaza felszerelni a gyártósorainkat a megfelelő eszközökkel. Az új európai rendszer éppen kilenc hónapja indult.

A legnagyobb terhet a generikus gyógyszergyártók viselik, a hazai gyártók egyszeri beruházásként 20 milliárd forintot költöttek a rendszerre. Most a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a rendszer komoly, olykor 10-30 százalékos termelékenység csökkentéshez is vezetett, nem beszélve az éves 4-6 milliárdos fenntartási költségről. Ezen kiadásaink mind a kutatás-fejlesztési és beruházási tevékenységünktől vonnak el forrásokat.

Mennyivel lehet olcsóbb a generikum mint az originális készítmény?

Ezt alapvetően a nemzeti szinten megalkotott árszabályozás határozza meg. A MAGYOSZ október 15-i, Értékteremtés, Versenyképesség, Hazai gyógyszeripar - 2019 konferenciája kapcsán Magyarországra látogató Adrian Van den Hoven, a 34 európai generikus gyártót és 26 gyógyszeripari szövetséget képviselő Medicines for Europe ügyvezető igazgatója nemrégiben keményen fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy az uniós tagállamok kormányai túl messzire mentek a generikus készítmények árait korlátozó intézkedéseikkel, amely miatt egyes cégek gyógyszereket vonnak ki a piacról, ami pedig ellátási gondokat eredményez.

PC: A generikumok hatása eltérhet az originális gyógyszerétől? Lehetséges, hogy egyes betegeknek csak az originális készítmény válik be?

Dr. G. D.: Alapesetben ilyen nem fordulhat elő, hisz mind a fejlesztés, mind a forgalombahozatali engedélyeztetési eljárás, valamint a kereskedelmi célú gyártás során, ahogy azt már korábban is említettem, szigorú minőségbiztonsági és azonossági előírásoknak kell megfeleljen a készítmény, mely a gyárak minőségbiztosítási rendszerén alapul, kiegészülve a hatóságok rendszeres ellenőrzési tevékenységével. Ez egyaránt vonatkozik a hatóanyag, valamint a késztermékek előállítására, raktározására, kis- és nagykereskedelmi forgalmazására. A döntés a terápiát választó orvosok, és a beteg adherenciát támogató gyógyszerészek kezében van. Ők ismerhetik a beteget, a problémáit, és ők hozzák meg minden esetben azt a felelősségteljes döntést, ami alapján a betegnek legmegfelelőbb terápiát kiválasztják.

PC: Fel kell tüntetni a dobozon vagy betegtájékoztatóban, hogy melyik generikus és melyik originális készítmény?

Dr. G. D.: A betegek a szakemberektől kaphatnak tájékoztatást. A legfontosabb, hogy a beteg bízzon orvosában, gyógyszerészében. A hazai ellátási lánc szereplői kiváló tudású szakemberek. Valahogy el kell érni, hogy a betegek ne az internetről tájékozódjanak, mert ott sok fals információ található a témában. A gyógyszer különleges termék, különleges tudás szükséges az értékesítéséhez. Nem véletlenül szabályozzák annyira szigorúan a gyógyszerek promócióját.

PC: A betegek csak jól járhatnak a generikus készítményekkel?

Dr. G. D.: Alapvetően a generikus készítménnyel mindenki jól jár. A generikus gyógyszeripar az EU gyógyszerellátás legnagyobb beszállítója, a gyógyszerek 62%-át, míg a gyógyszerköltségek csupán 29%-át teszik ki:

Annak érdekében, hogy a kormányzat biztosítsa a magyar betegek gyógyszerekhez való hozzáférését, egyidőben pedig a stabil egészségügyi költségvetést, szükség van következetesen átgondolt, egymásra épülő, a nemzetgazdaság érdekeit is figyelembe vevő intézkedésekre a generikus és biohasonló gyógyszerek használatának növelése és az egészségügyi rendszerek hatékonyságának növelése érdekében.
Az elöregedő társadalom problematikája, az egészségügyi ellátás iránti megnövekedett kereslet és az új innovatív gyógyszerek költségeinek növekedése miatt az egészségügyi rendszerek jelentős terhekkel szembesülnek, különösen a pénzügyi válságból adódó költségvetési korlátok idején.

A rövid távú, radikális költségmegtakarítási intézkedésekkel - amelyek célja a gyógyszerkiadások kiegyensúlyozása -, a hosszú távon generált nemzetgazdasági hatások figyelmen kívül hagyásával a közel 100 éves magyarországi gyógyszergyártás jövőjét kockáztatják, amely nem jó a nemzetgazdaság egésze számára.