Komoly figyelmeztetést kaptak a magyar vásárlók: hamarosan újra drágulás tombolhat a boltokban

Tavasz elején enyhén emelkedett az infláció. A lakossági fogyasztás a kormányzati juttatások ellenére is elmarad a reálbérek növekedési ütemétől. A vásárlók a bizonytalan gazdasági környezet miatt óvatosak - ezt írja közleményében az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).

Mint ma a Pénzcentrum is beszámolt róla: a februári mélypont után márciusban 1,8 százalékra gyorsult az infláció, bár az élelmiszerek ára éves összevetésben még mindig 3,2 százalékos csökkenést mutat. A kiskereskedelmi forgalmi adatok ugyanakkor rávilágítanak egy fontos ellentmondásra: a választások előtti bőkezű juttatások, például az adókedvezmények és a 13. havi nyugdíj ellenére a lakosság kevesebbet költ annál, mint amit a reálbérek emelkedése lehetővé tenne.

Bár a fogyasztói bizalom összességében enyhén javuló tendenciát mutat, az emberek továbbra is bizonytalanok a tartós fogyasztási cikkek vásárlásakor. A fogyasztási hajlandóságot emellett tovább rontják a geopolitikai feszültségek, az emelkedő üzemanyagárak és a forint gyengülése is.

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a hatósági árréskorlátozás csupán felületi, rövid távú megoldást nyújt, miközben indokolatlanul szűkíti a kereskedők mozgásterét.

A nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi láncok a kiélezett piaci versenyben mindent megtesznek azért, hogy alacsonyan tartsák az árakat

– mondja Kozák Tamás.

Az árrésstop intézkedése az OKSZ szerint több fontos tényezőt is figyelmen kívül hagy. Nem veszi figyelembe a beszállítók áremelési törekvéseit, az ellátási láncok hatékonysági problémáit, valamint a lakossági többletjövedelmek keresletvezérelt árfelhajtó hatását sem. A szakmai szervezet következetes álláspontja szerint az infláció megfékezésére kizárólag a szabad piaci verseny alkalmas, a mesterséges árrésstop nem.

A tisztánlátást hamarosan egy statisztikai jelenség is nehezíteni fogja. A következő adatközléseknél az árrésstop korábbi árcsökkentő hatása kikerül az éves összehasonlítás bázisából. Ennek a bázishatásnak a következtében az élelmiszerek inflációs mutatója papíron akkor is növekedést jelez majd, ha az áprilisi fogyasztói árak valójában egyáltalán nem változnak a márciusi szinthez képest.

címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA