Szívhatják a fogukat a vásárlók: nincs elég olcsó tej a magyar boltokban

A kormány által március 17-től bevezetett, jelenleg augusztus végéig meghosszabbított árrésstop nemcsak az árrés maximalizálását írja elő, hanem a sajátmárkás termékek arányát is korlátozza a 2025. január-februári szinten, miközben kötelezi a kereskedőket a 2024-es átlagos napi mennyiség folyamatos biztosítására- írja a G7.

A GVH hétfőn közzétett jelentése szerint ez a szabályozás olyan helyzeteket teremt, amikor a boltok nem tarthatnak elegendő sajátmárkás terméket a polcokon a megnövekedett kereslet ellenére sem, más esetekben pedig feleslegesen kell berendelniük olyan termékeket, amelyekre csökkent a kereslet, és végül ki kell dobniuk azokat.

Az árrésstop hatására csökkent a különbség a sajátmárkás és a márkás tejek árai között, ami befolyásolja a fogyasztói keresletet. A GVH szerint "megfontolandó annak a szabálynak az eltörlése", amely korlátozza a sajátmárkás termékek értékesítési arányát, mivel ez különösen a szegényebb rétegeket érinti hátrányosan.

A szabályok megszegése jelentős bírságokkal járhat: akár ötmillió forintig terjedhet a büntetés, a sajátmárkás termékekre vonatkozó előírások megsértése pedig 500 ezer és kétmillió forint közötti bírsággal sújtható.

Bár a GVH megállapította, hogy az árréskorlátozás elérte célját, hiszen csökkentek a fogyasztói árak, a kiskereskedők számára veszteségessé vált a termékek értékesítése. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az árrésstop forgalomélénkítő hatása az áprilisi minimális felfutás után már elmúlt, mivel "az árrésstopos termékek fogyasztása árrugalmatlan, ezen kívül nem tárolhatók sokáig".

A jelentés rámutat a sajátmárkás termékek növekvő piaci jelentőségére is: a túró és a tejszín háromnegyede, a friss ESL tejek 68 százaléka már sajátmárkás, és az UHT tejeknél is közelít az arány az 50 százalékhoz.

A GVH vizsgálata feltárta, hogy a 2024 októbere utáni rekordmértékű magyar tejtermékdrágulás hátterében elsősorban a takarmányárak emelkedése állt, amit több tényező is súlyosbított: a kiterjesztett gyártói felelősség díjának (EPR) bevezetése, a víz- és csatornadíjak emelkedése, valamint az energiaárak drasztikus növekedése. Egy feldolgozó vállalkozás nyilatkozata szerint "az EPR díj meghaladta a vállalat előző évi teljes üzemi eredményét".

A nyerstej ára 2025-re újra elérte a 2022-es inflációs csúcsot, és azon a szinten állandósult. A GVH megállapította, hogy 2024-ben a feldolgozók még többé-kevésbé át tudták hárítani a magasabb költségeket.

A jelentés szerint a jelenlegi szabályozás "a nagyobb, jobb érdekérvényesítő képességgel rendelkező élelmiszeripari vállalatok, valamint a külföldi hátterű diszkontláncok piaci előretöréséhez járulhat hozzá, miközben a hazai kis- és középvállalkozásokat versenyhátrányba hozza", ami hosszú távon a fogyasztói árak emelkedéséhez vezethet.