Kiderült, kik az árrésstop legnagyobb vesztesei: eddig küzdöttek, de ebbe már tényleg beleroppannak

Hétmillió és még kettőszázkilencvennégyezer forinttal lépte át 2023-ban a jánoshalmai Hendrosz Kft. árbevétele az egymilliárd forintot: így ez a legkisebb kiskereskedelmi vállalkozás, amelynek már alkalmaznia kell az árrésstopot. A Spar partner (franchise) üzletet működtető Eszmin City Kft. forgalma mindössze 9 millió forinttal maradt el a Hendroszétól, de így rá a törvény alapján már nem vonatkozik a szabályozás. Ez jól mutatja, milyen helyzetet teremthet az egymilliárdos értékhatár meghúzása: miközben a limittől éppen elmaradó kereskedők fellélegezhetnek, a néhány millió vagy tízmillió forinttal nagyobb forgalmat lebonyolító cégek eközben nagyon nehéz helyzetbe kerültek.

Petróczky Ferenc, a Hendrosz Kft. tulajdonosa a lapnak azt mondta: egyelőre elképzelése sincs, hogy mit fog csinálni. A vállalat több üzletet is működtet Jánoshalmán, de most nem kizárt, hogy boltokat kell bezárniuk. Pedig eddig sem voltak könnyű helyzetben: a költségeik – például a járulékok emelkedése és az elszálló energiaárak miatt – nagyon megugrottak az elmúlt években, és már az árstopot is nehezen vészelték csak át. Ráadásul az elmúlt két évben a város lakossága 2200 fővel csökkent, azaz a vevőkör is szűkül. A Hendrosz helyzete nem egyedi: százas nagyságrendben vannak hasonló cégek az országban.

Az árrésstop legnagyobb vesztesei ezek a boltok, többségük valamely lánchoz (Coop, Reál, CBA, Spar) tartozó franchise bolt. Az ilyen üzletek ezeknek a láncoknak a márkáját és arculatát használják (díjért cserébe), de független vállalkozók működtetik őket. A hasonló helyzetben lévő vállalkozások vezetőivel és tulajdonosaival folytatott beszélgetésekből az derült ki: kivétel nélkül nagyon borúsan ítélik meg a helyzetet, többségük nem tudta megmondani, mit fog csinálni.

A bejelentés első pillanatától tudni lehet, hogy ezt a kört érinti legsúlyosabban az intézkedés, hiszen termékkínálatuk jóval szűkebb, mint a nagy láncoké, így bevételüknek is jelentősebb része származik a hétfőtől csak korlátozott haszonkulccsal értékesíthető árukból. A teljes iparágban átlagosan a forgalom harmadát-negyedét adhatja az a 30 termék, amelyre az árrésstopot bevezetik, de az ilyen kisebb boltoknál a nyilatkozó kiskereskedők egybehangzó állítása szerint inkább 40-50 százalék ez az arány. Ezeket a számokat erősítette meg a lap kérdésére Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is.

A boltosok azt is elmondták, hogy vannak olyan termékek – mint például a tej vagy a cukor -, amelyeken eddig sem kerestek 10 százaléknál többet, a szabályozott áruk többsége azonban nem ilyen. Az egyik forrás szerint a harminc termék nagyobb részét 30-50 százalékos árréssel értékesíthetik, amit ha visszavágnak 10 százalékra, azt sehogy sem lehet kigazdálkodni.

Ha pedig kigazdálkodni nem lehet, mi lesz a megoldás? Többeknél felmerült a bezárás lehetősége: elképzelhető ugyan, hogy egyeseknél ez csak az első, csalódottság utáni reakció, de volt aki komolyabban mérlegeli ezt a lehetőséget. Egyikük úgy fogalmazott: „lehet, hogy a kereskedelmi egység valamelyik részét be kell zárnom, vagy létszámot kell csökkentenem”. Utóbbi lehetőség másoknál is felmerült, ahogy egyéb költségcsökkentő lépések is. Az látszik, ha a boltok nem akarnak súlyos veszteségeket elszenvedni, vagy tényleg bezárni, akkor az egyéb termékeken elért eredményüket kell növelniük. Vagyis árat kell emelni.

A probléma, hogy a kormányzat éppen azért vezette be az intézkedést, hogy csökkenjenek az árak. A kabinet több tagja is megfenyegette már a cégeket, hogy lépni fognak, amennyiben ilyet tapasztalnak, például Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. Az intézkedés akkor is komoly károkat okozhat, ha csak két és fél hónapig tart, ahogy a kormány ígérte. A korábbi árstoppos tapasztalatok alapján azonban a kereskedők nem bíznak ebben.