Sokk a magyar boltokban: a 30 árrésstopos termék csak a kezdet, a kasszánál rosszabb meglepetés vár

2025 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 5,6%-kal haladták meg az előző év azonos hónapjának értékeit, ami egyértelműen jelzi, hogy az infláció újra gyorsul Magyarországon. Már januárban is látszott a trendforduló, most pedig februárban tovább erősödött az áremelkedés üteme. Az infláció megugrása különösen aggasztó, hiszen a tavalyi év második felében úgy tűnt, hogy a pénzromlás üteme stabilizálódik, most azonban ismét felfelé mozdult el az inflációs görbe.

A magyar kormány persze már reagált is, március közepétől május végéig 30 alapélelmiszer esetében korlátozza a kiskereskedelmi láncok árrését. A cél, hogy a legfontosabb élelmiszerek közül jó néhány ne dráguljon tovább a vártnál gyorsabb ütemben. A lépés ugyanakkor nem előzmény nélküli: korábban az árstop intézménye és a kötelező akciózás is a fogyasztói árak mérséklését célozta, azonban ezek hosszú távú hatékonysága kérdéses maradt. Legalábbis mai napig vita tárgyát képzik, mennyire is hatásosak valójában ezek az intézkedések. Így vagy úgy, az árréskorlátozás most újabb eszközként jelenik meg a kormányzat inflációellenes intézkedései között.

De mit jelent mindez a gyakorlatban? Milyen termékek ára szállt el leginkább az elmúlt egy évben, illetve az elmúlt egy hónapban? A friss inflációs adatok alapján most ezt fogjuk részletesen megvizsgálni.

Újra brutális drágulások Magyarországon, tej, liszt, kávé a listán

A friss inflációs adatok alapján a mindennapi bevásárlás során jelentős áremelkedéseket tapasztalhattak a magyar háztartások. Az UHT tartós tej (2,8%-os zsírtartalommal) drágult meg a legnagyobb mértékben, 58%-kal emelkedett az ára 2024 februárjához képest: egy literes doboz ára 319 forintról 504 forintra ugrott. A második helyen a finomliszt áll, amelynek átlagára 52,8%-kal emelkedett, így 178 forint helyett 272 forintért lehetett megvásárolni egy kilogrammot. A harmadik legnagyobb drágulást az őrölt kávé produkálta, egy 200–250 grammos csomag ára 38,2%-kal emelkedett, 1 310 forintról 1 810 forintra.

Jelentősen többe kerül a 100%-os dobozos narancslé is, amelynek literenkénti ára 34,4%-kal emelkedett, így 863 forintról 1 160 forintra nőtt. Az alapvető konyhai hozzávalók közül a napraforgó-étolaj is erősen drágult, 30,8%-kal, így az egy évvel ezelőtti 647 forintról 846 forintra emelkedett egy liter átlagára. A fejes káposzta ára is látványosan megugrott, 29,1%-kal drágult, míg a csirkemellfilé sem maradt ki az áremelkedésből: 25,8%-kal többe kerül, most 2 390 forintba kerül egy kilogramm.

A tojás ára is jelentősen nőtt, 10 darab ára 739 forintról 928 forintra emelkedett, ami 25,6%-os drágulást jelent. Az uborka ára szintén látványosan megugrott, 23,8%-kal drágult, míg a földrajzi jelzés nélküli fehérbor literenként 22,8%-os áremelkedést produkált. A napi fogyasztási cikkek közül a vaj (80%-os zsírtartalommal), a trappista sajt, az alma és a tejföl is 17-18% közötti drágulást mutatott az elmúlt egy évben.

A listán szerepelnek olyan termékek is, amelyek nem alapélelmiszerek, de érzékelhető áremelkedést mutattak. Például a karikagyűrűk ára 17,2%-kal, míg a napilapok és magazinok ára is érzékelhető mértékben drágult: a Nemzeti Sport 16,4%-kal, a Magyar Nők Lapja pedig 13,8%-kal lett drágább egy év alatt.

Az adatokból jól látható, hogy az alapvető élelmiszerek és napi fogyasztási cikkek ára kiugró mértékben emelkedett, ami a vásárlók pénztárcáján is érezhető terhet jelent. Éppen ezért jelöltük az új kormányintézkedés általt érintett termékeket piros színnel, látszik, hogy az átlalunk bemutatott 20 termék közül 9 érintett az árrésstopban.

Egy hónap is elég volt a durva ársokkhoz

Nem kell azonban egy év ahhoz, hogy az emerek álla leessen a boltokban. A legnagyobb áremelkedést a kakaópor szenvedte el, amelynek kilós ára egyetlen hónap alatt 13,9 százalékkal nőtt, így 8060 forintról 9180 forintra drágult. Hasonlóan nagyot ugrott a Nemzeti Sport újság ára is, amely 350 forintról 390 forintra emelkedett, ami 11,4 százalékos drágulást jelent. A harmadik leginkább dráguló termék a zöldpaprika lett, amelynek átlagára 10,8 százalékkal nőtt januárhoz képest, így már 1950 forintba kerül kilónként.

További jelentős áremelkedés figyelhető meg az uborkánál (+8,8%), az őrölt kávénál (+8,4%) és a földrajzi jelzés nélküli fehérbornál (+7,5%). Az alapvető élelmiszerek közül a napraforgó-étolaj 6,7 százalékkal drágult, míg a fehér kenyér ára 4,3 százalékkal emelkedett.

A lista alsó részén kisebb mértékű áremelkedések láthatók, de így is érzékelhető a drágulás, pláne úgy, hogy a havi átlagos áremelkedés mértéke 0,8 százalékos volt. Például a banán ára 3,9 százalékkal, az ásványvíz 3,8 százalékkal, míg az alma 3,6 százalékkal lett drágább januárhoz képest. A csirkemellfilé is tovább drágult, 3,5 százalékkal nőtt az ára egyetlen hónap alatt.

Az adatokból jól látható, hogy a februári infláció gyorsulása számos élelmiszerárban is megmutatkozott, és bár egyes termékeknél a drágulás mérsékeltebb volt, több alapvető fogyasztási cikk esetében jelentős áremelkedés történt. Érdemes ezen felül azt is megemlíteni, hogy mint látjuk, a havi leginkább dráguló termékeket szinte egyáltalán nem érint a kormány új intézkedése. Itt összesen kettő termék szerepel az árrésstoppal érintett 30-ból. Azt tehát egyelőre nem látni, az új intézkedés hogyan fogja letörni a mostanában teljesen más termékeket érintő drágulást.