Döbbenet a dm üzletben: méghogy a nagyobb kiszerelés mindig jobban megéri, hát nem

Érdekes árazási stratégiára bukkant egyik olvasónk egy budapesti dm üzletben. Azt ugye a vásárlók már megszokhatták, hogy sok termékből a nagyobb kiszerelésű csomag egységára általában olcsóbb, mint a kisebb kiszerelésűé. Ennek a magyarázata viszonylag egyszerű, ugyanis a nagyobb kiszerelésű termékek kedvezőbb egységára a gazdasági alapelvek szerint a méretgazdaságosságon alapul.

Ez azt jelenti, hogy a gyártók és kereskedők számára a nagyobb kiszerelés előállítása és logisztikája relatíve kisebb költségeket generál termékegységenként. Egy nagyobb csomagolás egyszerre kevesebb csomagolási anyagot, munkaerőt és szállítási erőforrást igényel, mint több kisebb csomagolás előállítása. Ezért a vásárlók számára alacsonyabb egységárat kínálnak, hogy ösztönözzék a nagyobb mennyiségű vásárlást, ami a gyártóknak és kereskedőknek is kedvezőbb.

Azonban ez az alapelv nem mindig érvényesül, sőt. Olvasónk fotókat is küldött, amiken jól látszik, hogy adott üzletben a Pampers pc pelenkák esetében a kisebb kiszerelésű termék egységára jóval olcsóbb, mint a nagyobb kiszerelésűé. Nevezetesen a 26 darabos pakk 2199 forintba, míg a 72 darabos 6 799 forintba kerül. Ez azt jelenti, hogy a kisebb csomag esetében egy pelenkát 84,58 forintért, míg a nagyobb esetében 94,43 forintért tudunk megvásárolni.

Forrás: Pénzcentrum

Az árkülönbség így jelen esetben egyáltalán nem kevés. Ugyanis hogyha a nagyobb kiszerelésű terméket választja a vásárló, akkor bizony egy pelenkát 11,6 százalékkal drágábban fog megvásárolni annál, minthogyha a kisebbet választaná.

De mi állhat az anomália hátterében?

Az ellentmondásos esetek, amikor egy nagyobb kiszerelés egységára drágább, többféle okra vezethetők vissza:

• Piaci szegmentáció: A kereskedők úgy gondolhatják, hogy a nagyobb kiszerelést vásárlók kevésbé árérzékenyek, így hajlandók magasabb egységárat fizetni. Például, ha egy szülő nagyobb mennyiségű pelenkát vásárol, azt feltételezhetik, hogy kényelmi szempontok fontosabbak számára, mint az ár.
• Kereskedelmi stratégia: A bolt egyszerűen árazási hibát követhetett el, vagy szándékosan próbálja maximalizálni a profitot egy adott termékkategóriában. Az árképzés bonyolult lehet, és néha ellentmondásos helyzetek alakulhatnak ki.
• Készletezési problémák: Ha a boltban túl nagy készlet halmozódott fel a kisebb kiszerelésből, előfordulhat, hogy annak gyorsabb értékesítése érdekében alacsonyabb árat szabnak meg, míg a nagyobb kiszerelés ára változatlan marad.
• Gyártói stratégia: Néha maguk a gyártók alakítanak ki eltérő árképzést, hogy bizonyos kiszereléseket népszerűsítsenek. Például a kisebb kiszereléseket azért árazhatják lentebb, hogy elérjék az árérzékeny vásárlókat, míg a nagyobb kiszereléseket magasabb haszonkulccsal értékesítik.
• Logisztikai okok: Ha a nagyobb kiszerelésű termékek szállítása vagy tárolása nehézkesebb, az a költségek emelkedéséhez vezethet. Ez különösen igaz lehet speciális termékek esetében, mint például a pelenkák, amelyek terjedelmesek és sok helyet foglalnak.

Érdekesség egyébként, hogy a nagyobb babákra való pelenkáknál már a szóban forgó üzletben is olcsóbb a nagyobb kiszerelés. Igaz, nagyon minimálisan, mindössze 4 fillérrel.

Forrás: Pénzcentrum

Mit jelent ez a vásárlók számára?

A fentebb bemutatott pelenkaügy jól példázza, hogy a vásárlóknak érdemes figyelniük az egységárakat és összehasonlítani azokat, mert a megszokott/általánosnak vett szabályok bizony nem mindig érvényesek. Az árérzékeny fogyasztóknak különösen fontos lehet, hogy ne feltételezzék automatikusan, hogy a nagyobb kiszerelés mindig olcsóbb.