Ennek a fele sem tréfa: még mindig milliárdokat tüntetnek el a bankszámlákról a csalók

A második negyedévben is jelentős károkat okoztak a bankkártyás, illetve elektronikus pénzforgalomhoz kapcsolódó visszaélések Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint április és június között összesen közel 9 milliárd forintos kárt okoztak a csalók, ami 22,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Kisebb ütemben ugyan, de emelkedett a sikeres visszaélések száma is: a második negyedévben összesen 56,4 ezer esetet regisztrált a jegybank, ami 12,4 százalékkal több az egy évvel korábbi, bő 50 ezernél. Az első negyedévhez mérten ugyanakkor sokat javult a helyzet, hiszen akkor még több mint 16 milliárd forintos kárt okoztak a visszaélések.

A károk nagyobb részét az elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések okozzák: ezek legnagyobb részénél a csalók az áldozat internet- vagy mobilbankjához szereznek elérést valamilyen manipuláció útján, és utalják el a rendelkezésre álló összeget. Az MNB adatai szerint az elektronikus pénzforgalomban elkövetett sikeres visszaélések száma meghaladta a 4500-at a második negyedévben, az okozott kár értéke pedig hatmilliárd forint közelében alakult: előbbi 4,7 százalékos csökkenést, utóbbi viszont 14,6 százalékos emelkedést tükröz 2023. második negyedévéhez viszonyítva.

Eközben a pénzügyi szolgáltatóknak hozzávetőleg 5900 csalási kísérletet sikerült megakadályozniuk, amelyek összesített értéke meghaladta a 4,6 milliárd forintot. A bankkártyás visszaélések száma 14,6 százalékkal, 52 ezer közelébe emelkedett egy év alatt, az általuk okozott kár pedig 43,3 százalékkal, 2,8 milliárd forint közelébe nőtt. Mindezek nyomán az összes sikeres visszaélés száma 12,4 százalékkal, 56,4 ezer közelébe nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a kimutatott kárérték pedig 7,1-ről 8,7 milliárd forintra emelkedett.

Az, hogy a kártyás és elektronikus pénzforgalomhoz köthető visszaélések havi szinten is milliárdos károkat okoznak Magyarországon, arra figyelmeztet, hogy továbbra is fokozott figyelem szükséges az ügyfelek és a szolgáltatók részéről egyaránt. A felhasználók oldalán az a legfontosabb, hogy különös gonddal vigyázzanak a számláikhoz, kártyáikhoz tartozó egyedi azonosító adataikra, hiszen a visszaélések nagy többsége úgy történhet meg, hogy az áldozatok ezeket önként bocsátják illetéktelenek rendelkezésére

– mondta el Bártfai Gábor, a CIB Bank Információbiztonsági vezetője.

Hozzátette: nagyon fontos, hogy az elektronikus vásárlási műveletek, átutalások során mindig alaposan ellenőrizzük, hogy milyen felületen, kinek és mekkora összeget utalunk vagy fizetünk. Alapvető szabály Bártfai Gábor szerint, hogy soha ne engedjünk másoknak hozzáférést a banki műveletekhez használt elektronikus eszközökhöz, és ne engedjük távoli elérést lehetővé tévő szoftverek telepítését sem. Továbbá használjuk a tranzakció értesítések szolgáltatást, valamint a tranzakciós limitek beállítását a saját szokásaink szerint.

A CIB Bank már augusztus közepén bevezette lakossági ügyfeleinek az egymillió forintos, automatikus átutalási limitet. Az átutalási limit egyébként – hívta fel a figyelmet Bártfai Gábor – már régóta állítható online a pénzintézetnél, ami szintén a biztonságos bankolást szolgálja, csakúgy, mint a korlátozott ideig érvényes, elkülönített kerettel ellátott virtuális kártya, illetve a számla- és a kártyafigyelő szolgáltatás is. „Ha netán megtörtént a baj – vagy ennek akár csak a gyanúja is felmerül – azonnal jelenteni kell az esetet, hiszen ilyenkor a gyorsaságnak alapvető a jelentősége”

– emelte ki a szakértő. A visszaélésekkel, illetve az azok bejelentésével kapcsolatos minden tudnivaló elérhető a bank, továbbá a KiberPajzs weboldalán.