Komoly változás jön a magyar boltokban: hiányt és korrupciót hoz az árstop kibővítése?

Orbán Viktor október 28-i Kossuth rádiós reggeli interjújában rendesen felkavarta az élelmiszerárstop ügyét, amit nem elég, hogy már korábban az év végéig meghosszabbítottak, most úgy látszik, hogy még ki is fogják terjeszteni más termékekre. A kormányfő úgy fogalmazott, hamarosan döntenek arról, hogy újabb termékeket vesznek be az árstop hatálya alá.

A döntés időzítése nem lehet véletlen, a magyarországi infláció ugyanis évtizedek óta nem látott magasságokban van, szeptemberben tavaly szeptemberhez képest már túlszárnyalta a 20 százalékot is. Az egyre durvuló drágulást ráadásul az élelmiszerek drasztikus áremelkedése pörgeti csak igazán. A KSH adatai szerint ugyanis csak az élelmiszerek átlagos drágulása már 35,2 százalékos volt az elmúlt hónapban, ez azonban csak a jéghegy csúcsa. A Pénzcentrum olvasói már elmondták korábban a véleményüket, erről itt ovlashatsz bővebben:

EZ IS ÉRDEKELHET

Szavaztak az árstop kibővítéséről: ezeknek az élelmiszereknek lehet hamarosan hatósági ára Magyarországon

Egyelőre kérdés, mely termékek lehetnek érintettek egy esetleges árstopkiterjesztésnél, az viszont biztos, hogy bőven lehet válogatni a csúcsdrága termékek közül.

A Pénzcentrum megkérdezett három makrogazdasági elemzőt, hogy milyen gazdasági hatása van a folyamatos árstopoknak, illetve tippre is kértük őket, hogy szerintük mivel bűvül a hatósági áras termékek köre. Nincs nagy meglepetés, a vélemények komolyan egybecsengtek a Pénzcentrum olvasói által megszavazott termékekel.

Hiányt és korrupciót hoz az árstop?

Vehemensen fogalmazott Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, mikor megkérdeztük, mi a véleménye az árstopok kiterjesztésének tervéről. Azt mondta, hogy minden további árstop-bővítési terv csak a kiskereskedelmi hiánynak jó, de a korrupciót is említette, amit láthatunk a benzinkutakon.

Semmilyen inflációletörő hatása nincs az árstopoknak, főleg nem a kiterjesztésének, inkább csak a hiányt és a korrupciót erősítik. Előbbire bőven láthattunk példát az élelmiszerboltokban, utóbbiaknál pedig a benzinkutaknál: mindenki igyekezett árstopos benzint szerezni akkor is, mikor erre a rendelet szövege már nem biztosított lehetőséget. Szerintem most az olyan élelmiszerekre kerül majd árstop, amelyeket eddig valahogy elkerült ez a szabályozás, de az emberek gyakran veszik: mondjuk a kenyér, a tojás vagy a zöldségfélék közül a burgonya – ezek mind súlyosan megdrágultak az elmúlt hónapokban, így szerintem ezekre a termékekre kell most gondolnunk

- mondta a Pénzcentrumnak Trippon Mariann.

Inkább ki kéne vezetni

A K&H Bank elemzője, Németh Dávid sezrint a kereskedőket nem fogja földhöz vágni az árstop kiterjesztése, de nagyon más a helyzet a vásárlókkal. Szerinte a kormány most a legszegényebbeknek akar majd kedvezni, és azt is várja, hogy az általuk szinte napi rendszerességgel vásárolt termékek árát állítsa meg a kormányzat.

Azt hiszem, a kiskereskedelmi láncoknak nem fog nehézséget okozni az árstopok kiterjesztése, hiszen, várható, hogy más termékeken behozzák majd a kieső profitot. Ha tippelnem kell, én azt mondom, hogy a kormány a szegényebb családoknak igyekszik majd kedvezni, tehát olyan termékekre teszik rá az árszabályozást, amiket az ilyen családok fokozottan sokat veszenek – tojás, kenyér, valamint mondjuk a burgonya, de a kenyér esetében azért szerintem kérdés, hogy melyik fajtára lesz korlátozás? A fehérre, esetleg a félbarnára? A fél-, vagy az egykilósra? Sok ismeretlenes még ez, de én is kíváncsian várom, mi lesz a vége

- mondta Németh Dávid.

Nem tesz jót a gazdaságnak

Hasonlóan gondolkodott Virovácz Péter, az ING Bank elemzője is. Ő azonban hozzátette azt is, hogy óvatosnak kellene lenni, az a tény ugyanis, hogy a kereskedők más termékeken igyekeztek profitot realizálni, alaposan ludas volt abban, hogy a nem árstopos termékek inflációja ekkorát rakétázott az elmúlt hónapokban.

Én is arra számítok, hogy a kenyér, a burgonya és a tojás árának esetében számíthatunk felső plafonra, de szeretném hozzátenni, hogy az árstopok hosszabb távon nem tesznek jót a gazdaságnak – a továbbiak bevezetése helyett lassan a kivezetésükön kellene gondolkodni, ugyanis az a tény, hogy a kereskedők áthárították a vevőkre az eddig árstopos termékek árán kieső hasznot, az egekbe röpítette az élelmiszerár-inflációt. Van ugyan rövid távú haszna, ez kétségtelen, de hosszú távon a társadalom biztosan kárvallottja lesz ennek az egésznek. Gondoljunk csak arra, hogy mikor majd kivezetik a az árstopokat, milyen súlyos ársokkot szenvednek majd el a vásárlók – márpedig minél tovább húzzuk az árstopok kivezetését, annál nagyobb lesz ez a sokk, hiszen a nem árstopos termékek addig is tovább drágulnak

- véleményezte a következő árstopokat Virovácz Péter.

Ha megnézzük az áremelkedéseket, nehéz ezzel vitába szállni: mint a Pénzcentrum mélyelemzéséből korábban kiderült, hogy egy éves távlatban a trappista sajt ára például már átlagosan 95 (!) százalékos emelkedésen ment keresztül, de például a fehér kenyér kilója 92 (!), a félbarna kenyéré pedig 91 (!) százalékkal emelkedett 2021 és 2022 szeptembere között. De a 10 legjobban dráguló élelmiszer közé befért még a legalább 80 százalék zsírtartalmú vaj, a 12 és 20 százalékos tejföl, a zsemle, de még a tejes margarin is.