Aggasztó számok az árstop árnyékában: lesz egyáltalán elegendő csirke a magyar húspultokban?

"Egyre többen hagynak fel a baromfitermeléssel az ágazatban kialakult, tarthatatlan helyzet következményeként. A termelőknek arra van szükségük, hogy költségeik megtérüljenek az átvételi árakban, enélkül tovább csökken a termelés, aminek a hatása már rövid távon is érzékelhető lesz a kereskedelemben" - mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója.

A múlt héten jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy február 1-jei hatállyal hét alapvető élelmiszer, többek között a csirkemell és a csirkefarhát árát befagyasztja a kormány a tavaly október 15-i szinten. Az árbefagyasztás egyelőre február 1-je és május 1-je között érvényes.

Ha a kereskedelem megpróbálja átterhelni az intézkedés negatív hatásait a komoly gondokkal küszködő baromfitermék-pályára, annak súlyos, nehezen visszafordítható következményei lesznek. Sokkal húsbavágóbb kérdés, hogy lesz-e egyáltalán elegendő baromfi a hazai piacon

- hangsúlyozta Csorbai Attila. Az élelmiszerástop nem az átadási ár rögzítését jelenti, hanem a fogyasztói árakét, ez a két érték azonban most közelíteni fog egymáshoz, vagyis csökkenni fog a kereskedelmi árrés. Ugyanakkor ahhoz, hogy a termelés ne csökkenjen, jelentősen meg kell emelni az átadói árakat, hogy a feldolgozók olyan felvásárlási árakat tudjanak fizetni a baromfitermelőknek, amelyek fedezik költségeiket. Habár az utóbbi hónapokban nőttek az átvételi árak, de közel sem olyan mértékben, mint ahogyan a költségek elszabadultak.

A termelés csökkenése egész Európára jellemző, aminek legfőbb oka a madárinfluenza-járvány, illetve a terjedésének megakadályozását célzó korlátozások, és habár Magyarországon a járvány a csirkét viszonylag kevéssé érinti, telepítési korlátozások és tilalmak itt is vannak. Emiatt januárban 15-20 százalékkal lesz kevesebb csirke az egy évvel korábbinál, ráadásul a csökkenés mértéke februárban is fennmaradhat.