Kiderült a turpisság: ezért olcsóbb külföldön a Lidlben vásárolni, mint Magyarországon?

A 22 forintos magyar kiflinek és zsemlének például lehetetlen (árban és minőségben hasonló) francia párt találni, de ugyanígy nincs esély rögös túróhoz hasonló terméket, de tv paprikát, vagy fehérrépát sem vásárolni. Ezért olyan kosarat próbáltak összeállítani, amely összehasonlíthatóbb termékeket tartalmaz, alapélelmiszerekkel. Néhány kompromisszummal - pl. a magyar kakaós csigát belga tekerccsel kiváltva - így összevethetővé vált egy átlagos bevásárlás.

Az így 33 termékből álló bevásárló listán szereplő termékek árait 350 forintos euroárfolyamon váltották át. Így a 33-ból összesen kilenc olyan termék került a kosárba, amely Franciaországban olcsóbb volt (akció nélkül, a rendes árakkal számolva). A francia vásárlónak tehát abszolút értékben is olcsóbb a Lidlben a vaj, a tejföl, a paradicsom, az alma, a kávé, a spagetti, a vöröshagyma és a maasdam sajt, mint a magyarnak itthon. A termékek többségénél a francia árak jóval magasabbak, ezért nem meglepő, hogy ha a bevásárlólista teljes költségét nézzük,

a magyar 14 393 forint helyett Franciaországban 19 865 forintnak megfelelő eurót kell a kasszánál fizetni.

Ez azt jelenti, hogy ennek a nem reprezentatív és nem hivatalos, szubjektív alapon összeállított kosár értéke alapján a francia Lidl 38 százalékkal drágább, mint a magyar. Azt hozzá kell tenni, hogy a csirke és a pulyka a magyarhoz képest olyan borzasztóan drága a francia Lidlben, hogy ha ezt a két terméket kivennénk a listából, akkor egyből 18 százalékra esne vissza az eltérés.

Jogos lehet a reakció, hogy Franciaországban a fizetések jóval magasabbak a magyarnál. Az árakat a hivatalos nettó átlagkeresetekhez, vásárlóerő paritáson számolva azt láthatjuk, hogy a magyar nettó átlagkereset (nem abszolút értékben, hanem vásárlóerő paritáson) 594 ezer forint, a francia viszont 948 ezer forintnak megfelelő euró. A fenti bevásárlás tehát a magyar átlagkereset 2,4 százalékát viszi el, a franciának viszont csak a 2,1 százalékát. Tehát

a jóval többet kereső francia család ugyan többet fizet a kasszánál, mint a magyar, mégis kevésbé érzi a bevásárlást költségesnek.