Most szabadultak el igazán az élelmiszerárak: ennyi pénzt húz ki a családok zsebéből a járvány

2021. április 18. 07:03

Több mint egy éve határozza meg a koronavírus-járvány a lakosság bevásárlását - nemcsak azt, hogy mikor és mennyit vásárolunk, hanem azt is, mennyiért. Az árhullámvasút, amely tavaly március óta viseli meg minden magyar háztartás pénztárcáját, továbbra sem állt meg. Bár van némi lassulás az élelmiszerinflációban, a vásárlók mégis úgy érezhetik, hogy többet költenek a boltban mint valaha. Azonban az, hogy mekkora a különbség, amit a vásárlók érzékelnek, leginkább attól függ, hogy jellemzően milyen termékekkel rakják meg a kosarukat, és hogy ezek drágultak-e. A Pénzcentrum több mint egy éve vizsgálja, hogy három társadalmi réteget képviselő fiktív vásárlója: Hunor a pályakezdő fiatal, Judit a családanya és a nyugdíjas Marika néni számára mekkora kiadást jelent egy nagybevásárlás. Mutatjuk, márciusban ki járt a legrosszabbul a kasszánál.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. márciusi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ez jelentős emelkedés, hiszen februárban még 3,1 százalékos volt a mért infláció és novembertől januárig az infláció még ennél is alacsonyabb, 2,7 százalékos mértékű volt. (Októberben 3, szeptemberben 3,4 százalék, augusztusban 3,9 és júliusban pedig 3,8 százalék volt az infáció!)

Az elmúlt egy évben leginkább a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen, viszont az alapélelmiszerek között is akadnak olyan termékek, amelyek drasztikus dráguláson mentek át egy év alatt: az étolaj ára 21,3, a liszté 8,2, a cukoré 7,6, a rizsé 6,8, a munkahelyi étkezésé 6,6, a tojásé 6,4 százalékkal emelkedett. Viszont mindeközben a sertéshús ára 7,8, a sajté 1,9 százalékkal csökkent.

Az élelmiszerek ára átlagosan 2,7 emelkedett, tehát egy százalékponttal kisebb volt ezeknek a termékeknek az inflációja, mint az összes fogyasztási cikknek.

Ez jelentős javulás az eddigi dráguláshoz képest, ugyanis az élelmiszerek a járvány alatt különösen megdrágultak: agusztusban az éves áremelkedés 7,9 százalék, szeptemberben 7,3 százalék volt, októberben az élelmiszerek ára "már csak" 6,5 százalékkal került többe, novemberben pedig 6,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Decemberre a drágulás mértéke 4,9-re, 2021. januárjára pedig 3,9 százalékra mérséklődött. Februárban az élelmiszerek éves áremelkedése pedig 3,4 százalék volt, tehát 0,3 százalékponttal több, mint az általános infláció. Ehhez képest a márciusi 2,7 százalék, ami ráadásul alacsonyabb az általános inflációnál, javulást jelez.

Azt viszont lapunk mindig hangsúlyozza, hogy nem minden fogyasztói réteg érzékeli ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását, de az esetleges csökkenéseket sem. Lehetséges, hogy az a fogyasztói réteg, aki összességében sok húst fogyaszt, annak most csökkentek a kiadásai, másoknak pedig nőttek. Az is tudható, számszerűsíthető, hogy általában a nyugdíjasok, és az alacsony bérből élők által tapasztalható infláció mértéke magasabb, mint az átlag.

Az alacsony jövedelmű háztartások számára viszont 3,8 százalék volt az infláció márciusban. Ez 0,1 százalékponttal több, mint a mindenkire vonatkozó, és 0,4 százalékponttal több, mint a nyugdíjasokra. Ez viszont a teljes termékpalettát öleli fel, az élelmiszer-vásárlás esetén sokkal inkább számít abban, mekkora drágulást is érzékel valaki, hogy jellemzően mit vesz.

Ki mit vesz, úgy spórol

A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai azt a célt szolgálják, hogy közelebbi képet kapjunk arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában a vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk, hogy a statisztikai hivatal kimutatásai szerint pl. olcsóbb lett a sertéshús, a paradicsom, a krumpli, vagy hogy az étolaj és uborka árak felmentek - nem feltétlenül mutatkozik ez meg a kasszánál fizetett végösszegben.

A valóságban az olyan termékek árcsökkenése, amit gyakrabban, nagy mennyiségben vásárolunk, jóval inkább érinti pénztárcánkat, mint ilyenek jellemzően a húsáruk. Ugyanakkor az alma drágulását is biztosan jobban, és többen megérezték az elmúlt egy évben, mint mondjuk a pontszelet áremelkedését.

Múlt hónapban volt egy éve, hogy a Pénzcentrum vizsgálja három "tipikus" vásárló kosarát, hogy számszerűsíteni lehessen a különbséget az egyes vásárlói rétegek által érzékelt inflációban. Így már lehetőségünk nyílt egy teljes év összehasonlítására. A vásárlói kosarak alapján jobban látható az is, milyen hatással volt a a járvány miatt bekövetkezett drasztikus infláció, a szezonális hatás az egyes vásárlói rétegekre, és ezáltal, hogy ki(ke)t érinti leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása. (Ha kíváncsi vagy, milyen szempontok alapján állítottuk össze az egyes vásárlók kosarait, vagy pontosan mi kerül a kosarukba, a cikk végén elolvashatod.)

Mennyit drágult a bevásárlás márciusban?

A KSH átlagárait alapul véve azt láthatjuk, hogy ugyanaz a kosár mindhárom fiktív vásárlónak többe került februárhoz képest, azonban nem sokkal: a fiatal Hunor 51, Judit a családanya 79, Marika néni 53 forinttal költött többet. Egy év alatt viszont a nyugdíjas számára 500, a családanyának 628, a pályakezdő srácnak 239 forinttal kellett elviekben többet fizetnie a kasszánál. Természetesen maga a bevásárlás értéke is vásárlónként más és más.

Hunor - a pályakezdő fiatal

Hunor egy heti bevásárlást spórolósan 2021 márciusában 7756 forintból ki tudott hozni, ugyanezekért a termékekért februárban 7705, januárban még 7576 forintot fizetett volna. (Decemberben a kiadása 7522, novemberben 7570, októberben 7566, szeptemberben 7589, augusztusban 7624, júliusban 7697, júniusban még 7718 forint lett volna!) Ez azt jelenti, hogy idén márciusban a többet költött a fiktív fiatal a kasszánál, mint tavaly júniusban, amikor a legjobban elszálltak az árak. 

A tavalyi év azonos időszakában (2020 márciusában) pedig még csak 7517 forintot költött volna ugyanerre a kosárra! (Ez nem sokkal több, mint a decemberi-januári kosár ára.) Tehát összességében Hunor számára a drasztikus drágulás óta lassan, de folyamatosan olcsóbb lett a bevásárlás, januárban viszont ismét elkezdte érzékelni az áremelkedést, és ez márciusban már abban csúcsosodott ki, hogy annyit kellett költenie, mint a legnagyobb infláció idején.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Hunort 3,18 százalékos éves drágulást, és 0,66 százalékos havi inflációt tapasztalt, ezzel őt érintette leghátrányosabban a márciusi árváltozás. Ez - azt feltételezzük - azért lehet, mert az olcsóbbá vált termékekből Hunor egy személyre sokkal kevesebbet vesz: a nyugdíjas húsból, paradicsomból, krumpliból eleve többet, mert két személyre vásárol, a családanya pedig egy egész családra.

Judit - a családanya

A családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol, ő 2021 márciusában 21371 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban - míg februárban 21291 forintot és januárban 20982 forintot. (Decemberben ugyanez a kosár 20 713, novemberben  20 913, októberben 20 844, szeptemberben 20 856, augusztusban 20 912 forintba került volna.) Idén tehát mindenképpen többet kellett már fizetnie a boltban, mont a tavaly nyári magas áraknál. Februárról márciusra 0,37 százalékos volt a Judit által érzékelt drágulás mértéke, tehát alacsonyabb, mint Hunor esetében.

2020 márciusában ugyanazokat a termékeket Judit 20 743 forintért tudta volna megvenni. Ehhez képest még 2020 januárban ugyanez a kosár még 20 243 forintjába került, tehát a tavalyi évben is volt egy jelentős emelkedés az év harmadik hónapjára, ahogy ezt idén Hunor kosaránál megfigyelhettük. Ez azt is jelenti, hogy számára az éves (élelmiszer) infláció mértéke 3,03 százalék volt, tehát ő is, és Hunor is magasabb áremelkedést tapasztalt, mint a KSH által mért.

Akkor melyik vásárlói réteg "nyerhetett" az infláción, vagyis szenvedte el kevésbé, mint az átlag? Talán a nyugdíjasok? Az tény, hogy kevésbé érintette súlyosan a fiktív nyugdíjas vásárlónkat, Marika nénit a márciusi drágulás, viszont múlt hónapban őt érintette a legrosszabbul. Az pedig nem igaz, hogy a KSH által mért élelmiszer árdrágulásnál jobban járt volna.

Marika néni - nyugdíjas

Marika néni egy kétfős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2021 márciusában 17 983 forintért vásárolt volna be a KSH átlagárai alapján - tehát csaknem 18 ezer forintot költött. Ehhez képest februárban 17 931, januárban viszont 17 786 forintot fizetett volna a kasszánál ugyanazért a kosárért. (Decemberben 17 571, novemberben 17 641, októberben 17 676, szeptemberben 17 763, augusztusban 17 781 forint lett volna a végösszeg.) Hiába is voltak még nyáron magasabbak az élelmiszerárak, és az infláció, az utóbbi két hónapban mégis jelentős emelkedés történt. 

Ebben a hónapban Marika néni 0,29 százalékos havi és 2,86 százalékos éves áremelkedést tapasztalt, vagyis a két másik fiktív vásárlónknál kevésbé járt rosszul. Viszont múlt hónapban őt érintette leghátrányosabban a februári élelmiszerdrágulás. Ez is alátámasztja, hogy a Marika a leginkább árérzékeny vásárló: ha a KSH csökkenést jelez, akkor többet spórol, ha áremelkedést, akkor pedig rosszabbul jár a többi rétegnél. Például májusban is Marika néni 1 egész százalékponttal jobban ki volt téve az élelmiszerdrágulásnak, mint Judit, a családanya, és nyáron is jobban érintette az árcsökkenés, most pedig az idényáras élelmiszerek drágulását is jobban tükrözi a kosara.

Felmérést készít a Pénzcentrum!

A Pénzcentrum legújabb felmérésében arra keresi a választ, miért keresik elsősorban a vásárlók a magyar termékeket, milyen elvárásaik vannak a boltokkal szemben, illetve mi motiválhatná őket arra a jövőben, hogy inkább a hazai árukat válasszák. Kérjük, hogy válaszaiddal segítsd te is a munkánkat!

Kinek mi került pontosan a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Mivel csak élelmiszerek árát vizsgáltuk, így az olyan nagybevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban.
Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olaszfelvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olaszfelvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. május 18. kedd
Erik, Alexandra
20. hét
EZT OLVASTAD MÁR?