Ez az igazi nyugdíjkatasztrófa: a boltokban ér csúcsra az idősek kifosztása
Az élelmiszerkiadás az egyik legjelentősebb költség, amely a magyar nyugdíjak vásárlóerejét befolyásolja.
Az élelmiszerkiadás az egyik legjelentősebb költség, amely a magyar nyugdíjak vásárlóerejét befolyásolja.
Nem lassít az infláció, januárban már 7,9 százalékos rekorddrágulást mért a KSH. Egyáltalán nem csoda, ha a lakosság úgy érzékeli: hétről-hétre minden egyre drágább.
A nyugdíjas 1246, a családanya 1808(!!), a pályakezdő fiatal pedig 813 forinttal költött többet ugyanarra a kosárra múlt hónapban, mint egy éve.
Az infláció a gyermekek pénztárcáját, leginkább zsebpénzét, illetve az ünnepekre kapott összeget is érinti.
Az étolaj ára 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a baromfihúsé 9,0 százalékkal emelkedett.
Októberben a vártnál is magasabb, 6,5 százalékos volt az infláció, jelentősen emelkedett az étolaj, a margarin, a liszt, a baromfihús és a kenyér ára.
Szeptemberben ismét emelkedett az infláció, a hivatalos adatok 5,5 százalékos drágulást mutattak. Így drágulni fog a margarin, a kenyér, zsemle, a párizsi és a tojás is.
Augusztusban ismét emelkedett az infláció, a hivatalos adatok 4,9 százalékos drágulást mutattak. Így drágulni fog a kenyér, zsemle és liszt, a hús és a tojás is.
A Pénzcentrum három fiktív vásárlója utoljára akkor fizetett ennyit a kasszánál, amikor az infláció hirtelen nagyot ugrott a járvány következtében.