Nem mindegy, mit választasz: a drága napszemüveg tényleg jobb?

Az UV-sugárzásra télen-nyáron figyelnünk kell, sőt, mivel a sugárzás a vékony felhőrétegen is áthatol, a borús égbolt sem jelent védelmet. A víz, a homok és a hó visszaverik a sugarakat, ezért strandoláskor és síeléskor is fontos a megfelelő védelem. A láthatatlan UV sugarak egy részét elnyeli az ózonréteg, másik részét a szaruhártya, de még így is a szembe juthat annyi, ami már károsíthat. Ráadásul az egész életen át kapott dózisok összeadódnak, és így egyre komolyabb gondot okozhatnak.

Le kell mondanunk arról, hogy rózsaszínben lássuk a világot?

Sokan úgy gondolják, hogy minél sötétebb a lencse, annál jobban kiszűri a káros sugarakat. Ez azonban egy tévhit, ugyanis az UV-szűrő réteg színtelen és a gyártók bármilyen szín esetében be tudják építeni a lencsébe a szükséges réteget. A különböző színű napszemüvegekről viszont azt kell tudnunk, hogy megváltoztathatják a színérzékelést és befolyásolhatják a kontrasztérzékenységet. Nem szabad elfelejteni, hogy egy rossz minőségű napszemüveggel többet árthatunk a szemünk egészségének, mintha semmit sem viselnénk. Az UV-szűrőt nem tartalmazó, de sötét lencséjű napszemüveg miatt a kitágult pupillán át még több káros sugár éri a szemünket - hangsúlyozza Dr. Dálnoki Noémi.

Mitől lesz igazán jó egy napszemüveg?

Szerencsére nem igaz, hogy csak nagyon drágán lehet megfelelő minőségű napszemüveget kapni. Viszont mindenképpen megbízható kereskedőtől kell vásárolni. A nagyobb optikákban még a napszemüveg UV-szűrő képességét is be lehet méretni. Emellett a napszemüvegek esetében a méret is lényeges. Fontos, hogy minél nagyobb legyen, hogy felülről, alulról és oldalról is a lehető legkevesebb káros sugár érje a szemet, hiszen a kisebb lencsék mögé könnyebben besüt a nap. Egy UV-szűrős napszemüveg mellett a széles karimájú kalapokkal is sokat tehetünk szemünk egészségéért.

Mi történik a szemünkkel az UV-sugárzás hatására?

Több szembetegség összefüggésbe hozható a káros UV-sugárzással, bár az esetleges szövődmények a mai napig kutatás tárgyát képezik. Az egyik nagy csoport a hosszantartó, leginkább évek alatt összeadódó UV-sugárzás hatására kialakuló betegségeké. Ilyen a szürkehályog, ami a szem belsejében lévő szemlencse elszürkülését jelenti, ami látásromláshoz vezet. Szerencsére ma már a szürkehályog műtéttel gyógyítható. A káros sugárzás okozhat még makuladegenerációt is, más néven szemfenéki meszesedést, ami a központi látást rontja. De ide sorolható még a pterygium, vagyis a kúszóhályog is, amit a szörfözők vagy farmerek betegségének is neveznek. A sok napsütésnek, szélnek kitett embereknél kialakuló betegség egy kötőhártya kettőzet, ami a szaruhártyára nőve ronthatja a látást is. Műtéti úton eltávolítható, de gyakran kiújul. A pinguecula, ami a kötőhártyán megjelenő kis megvastagodás, szintén hosszú évek alatt alakul ki. Legtöbbször tünetmentes, de okozhat panaszokat mivel egyenetlenné teszi a szemfelszínt, ilyenkor a műtéti eltávolítás is szükségessé válhat.

Az fent említett betegségektől eltérően a photokeratitis akkor alakul ki, ha rövid idő alatt nagy mennyiségű UV-sugárzás éri a szemeket. Például hegesztés, szolárium vagy hóról visszatükröződő napfény miatt. A tünetek pár órával a behatás után már jelentkezhetnek. A betegek égő fájdalmat éreznek és könnyeznek. Szerencsére a súlyos tünetek ellenére pár nap alatt megszűnhetnek a panaszok.

Dr. Dálnoki Noémi kiemelte, hogy kellő odafigyelés mellett ne feledkezzünk meg róla, hogy a napsugárzásnak számos jótékony hatása is van, nem kell szélsőségesen védenünk magunkat tőle. Azonban ha bármilyen szempanaszunk van, ne halogassuk a szakorvos felkeresését.