Mi folyik a pesti aluljárókban? A rendőrség tehetetlen a zugbiznisz ellen

Április 6-án megkezdődött a M3-s metró déli szakaszán rekonstrukciója Budapesten. Ami azt jelenti, hogy a Népliget - Kőbánya-Kispest állomások között teljes a vágányzár, így aki erről a szakaszról kíván A pontból B-be eljutni, annak az M3-as metrópótló buszokkal kell áthidalni az érintett távot. 

Aki így tesz az a Nagyvárad téri metróállomáson csatlakozhat vissza az M3-as rendes metróvonalára, innen ugyanis már járnak a szerelvények. Mindez azért fontos, mert bár a Nagyárad téri megálló alap esetben is meghatározó közlekedési csomópont, most még inkább zsúfolásig megtelik emberrel. Ez a helyzet pedig igazi csemege az utcai árusok számára. Hiszen ahol több az ember, ott könnyebb eladni a placcra kipakolt portékákat.

Egyik olvasónk ma reggel küldött is néhány képet szerkesztőségünknek, hogy milyen tevékenységet folytatnak nap mint nap - a minden bizonnyal sokat látott - Nagyvárad téri kofák a térfigyelő kamerák markáns kereszttüzének ellenére is.

Első képünkön jól látszik, hogy valaki egy komplett kis turkálót varázsolt az aluljáró reggeli szürkeségébe. És ha hihetünk a szemünknek, a választék is kellően nagy, balról jobbra, az igazán kis méretektől az oversize-ig mindenféle felsőrész megtalálható a vállfákon, igazán üdítő, sárga, babakék és ciklámen színekben. És akkor még az elnyűhetetlennek látszó, igen patent ruhatartó állványzatról még nem is beszéltünk.

Második képünk jótékony homályából csak annyi látszódik, hogy egy férfi árus egy meglehetősen mobilnak tűnő, gyorsan hóna alá kapható asztalkáról árulja szerény, ám annál színesebb csomagolású - olvasónk szerint - csokoládéit.  

Az árusítás módját illetően joggal merült fel bennünk, hogy itt bizony illegális árusokkal lehet dolga az arra járóknak. De ha ez igaz, akkor miért nem tesz senki semmit, azért, hogy a vélelmezhetően abszolút bizonyíthatatlan forrásból származó áruk még csak véletlenül se sózódjanak rá senkire?

Ingoványos a talaj a föld alatt

Az ügy pikantériája, hogy szinte napra pontosan néhány éve ugyancsak feltűntek portálunkon az illegális árusok, ráadásul pont ugyanezen a csomóponton. Akkor alaposan utána is mentünk a dolognak, és megkérdeztük mind a BRFK-t mind pedig a Fővárosi Közterület-Felügyeletet, kinek a dolga lenne fellépni az árusok ellen, amennyiben persze valóban illegálisan végzik tevékenységüket. 

Meglepő felfedezésként ért bennünket, hogy gyakorlatilag sem a rendőrök, sem a közterület-felügyelők nem tudnak fellépni az alkalmi kofákkal szemben. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) például arról tájékoztatta lapunkat, hogy a - most is hatályban lévő - 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről alapján a rendőrségnek nincs jogszabályi felhatalmazása az illegális árusokkal szembeni fellépésre. Hozzátették ugyanakkor, hogy amennyiben a rendőrség bármilyen hatáskörébe tartozó szabálysértést vagy bűncselekményt észlel, megteszi a szükséges intézkedéseket.

A Budapest Főváros Közterület-felügyeletének Sajtószolgálatának lapunknak küldött válaszaiban pedig azt írták, hogy az ilyen árusokkal szemben a Nemzeti Adó és Vámhivatal járhat el jogsértés esetén, attól függően, hogy milyen jellegű kereskedelmi tevékenységet végez az elárusító személy, nyugta/számla adási kötelezettségének eleget tesz vagy sem. Az Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal pedig akkor léphet fel, ha az árult termékek (elsősorban élelmiszerek) árueredetének igazolásának a hiánya áll fenn. 

Mi kell a legális áruláshoz?

Természetesen senkiről sem állítjuk, hogy az éppen folyamatban lévő, utcai kereskedése illegális lenne, hiszen mi ezt nem tudhatjuk. Azt viszont tudjuk, mi kell ahhoz, hogy valaki legálisan árulhassa portékáit az utcán, elkerülve a szankciókat. 

Az utcán, illetve az aluljáróban történő könyvértékesítés a kereskedelemről szóló törvény, illetve a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Korm. rendeletben foglaltak alapján végezhető, 

Budapest esetében ez azt jelenti, hogy a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területeknél pedig a fővárosi főjegyző állítja ki ezt az engedélyt. A mozgó árusításnál ráadásul az is fontos szabály, hogy valahol fel legyen tüntetve a vállalkozásunk neve és címe. Továbbá csak olyan termékeket árusíthatunk, ami a működési engedélyünkben is szerepel.

Ellenőrzik egyáltalán?

A fentebb leírtakból látszik, hogy aki legálisan akar az utcán árulni, annak igencsak sok helyről kell beszereznie a papírokat. Ennek ellenére, ha valaki mégsem így tesz, lebukhat egyáltalán? Elméletileg igen, ugyanis Budapesten belül minden kerületi jegyző külön kereskedelmi hatóságként végzi az utcai árusok ellenőrzését. Ha pedig valaki engedély nélkül árusít, akkor a jegyző az észlelt hiányosságoknak a megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra bezárhatja az "üzletet."

A Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) sajtószolgálatától anno például megtudtuk, hogy a közterületek használatának jogszerűségét járőrszolgálat keretében, illetve célzottan ellenőrizzük. Ellenőrzésekre tulajdonosi jelzésre, lakossági bejelentésre, illetve társhatóságok jelzései alapján is sor kerülhet. 

A szabályozás tehát szigorú és világ, ellenőrzés is van, ennek ellenére mégis az látszik, hogy az aluljárókat illetően még mindig a tehetetlenség a legnagyobb úr. Aki pedig bizonytalan forrásból szeretne vásárolni, mondjuk a kedvező árak miatt, annak pedig teljesen mindegy, hogy a szóban forgó árusnak tényleg van-e bármilyen legális felhatalmazása a tevékenységét illetően vagy nincs.