Most érdemes betankolni a meggyből: elkezdődött a dömping

A hétvégén kezdődött meggyszüret a korábbi évekkel ellentétben 3-4 hétre szűkül, s ez idő alatt a rekordtermést kell betakarítaniuk a termelőknek - idézi a lap a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jelentését. Ebben arról írnak, hogy a piaci szereplők jelzései alapján 80 ezer tonna körüli vagy valamivel a fölötti termés jelezhető előre. Tavaly 72 ezer, 2016-ban 65 ezer tonna meggy termett, ám mint mindig, a rövid betakarítási időszak is rejthet kockázatokat, például az időjárás, a gyümölcs kártevők elszaporodása, illetve a nem öntözött területeken a szárazság okozta terméscsökkenés.

A konzervipari alapanyagként értékesített meggy nettó termelői átlagára 150-160 forintról indul, de a későbbi mozgások még nem láthatók. A hazai termésből a tervek szerint mintegy negyvenezer tonnát exportálnak, mintegy 10 ezer tonna kerülhet Németországba, 25 ezer tonna a lengyel igény és 5 ezer tonna mehet egyéb országokba. A piacokon, bár hétvégén még 450-550 forint volt a meggy kilónkénti ára, de

Nincs ok az örömre azonban bogyós gyümölcs fronton, hiszen a FruitVeB Magyar Időkhöz eljuttatott információi szerint a klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése. Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke a lapnak ugyanis elmondta: a nyolcvanas években hétezer hektáron évi 40-60 ezer tonna málna termett, és a termőterület még az ezredforduló környékén is 1200-1400 hektár, a termés tíz-tizenötezer tonna volt. Ma száz hektár körüli területen 600-800 tonna málna terem.

A drasztikus visszaesés egyik oka, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben olyannyira megváltoztak a klimatikus viszonyok hazánkban, ami már nem kedvez a bogyós gyümölcsök, köztük a málna, a szeder és a fekete ribiszke termesztésének sem. Ezek a gyümölcsök nem bírják a forró, száraz, aszályos nyarakat, de a málna és a szeder a csapadékos, meleg időt sem kedveli, a mostanihoz hasonló, záporokkal tarkított időjárás ugyanis kedvez a szürkerothadás betegség terjedésének, ami ellen nagyon nehéz védekezni.

A helyzetet ráadásul súlyosbítja a munkaerőhiány, hiszen a málna és a szeder munkaerőigénye egy hektárra vetítve 3-4 ezer munkaóra, míg a szántóföldi növényeknél ez alig 10-20 óra, és az almáskerteknél is csak 500-800 munkaóra. Ráadásul az ültetvényeken alig néhány hónapos munkát tudnak ajánlani a termelők, és azt is egymástól távol eső időszakokban. A piros ribiszke egy fokkal jobban tolerálja az időjárást, ezért egyelőre úgy tűnik, megmaradhatnak az ültetvények. E gyümölcs esetében a munkaerőhiány sem okoz különösebben nagy gondot, hiszen géppel is betakarítható.