Harapófogóba kerültek a hazai kisboltok

A bolti kiskereskedelmi forgalom szépen hízott az elmúlt években, a 2012. évi mélyponthoz képest a bevétel negyedével nőtt fél évtized alatt - derül ki a blokkk.com közleményéből. Igen ám, de 2017-ben a munkaerő hiánya és a minimálbérek emelése miatt az alkalmazottak javadalmazására a bruttó kereseteket nézve már másfélszer annyit kellett költeni, mint fél évtizeddel korábban. Ez azt jelenti, hogy olyan sok pénzt emészt fel a béremelés a boltok költségeiben, aminek egy részét már nem pótolja a bevételek emelkedése.

A boltos kiskereskedelemben közben a foglalkoztatottak száma alig mozdult öt esztendő alatt, az elmúlt három évben pedig semmit sem nőtt az összlétszám (a foglalkoztatottak számában mindenki benne van, aki bármilyen munkát végez, alkalmazottként, vállalkozóként, vagy például segítő családtagként). A boltok száma viszont csökkent, döntő részben a kisvállalkozások körében.

2012-2015 között a kiskereskedelmi forgalom 12 százalékkal, a keresetek 13 százalékkal emelkedtek, tehát ebben az időszakban az átlagot tekintve ki lehetett termelni a bevétel növekedéséből a bérek emelését. Na de utána?

2016-ban már olyannyira felerősödött a munkaerő hiánya, hogy a kereseteket 13 százalékkal kellett emelni, egy év alatt persze, ami a forgalomemelkedés ütemének a kétszerese volt. 2017 kíméletlenebb esztendő volt, ekkor már 17 százalék volt a javadalmazások növekedése (háromszoros volt a tempója a bevételekhez mérve), amiben nyilván szerepet játszott a kötelező minimálbér emelése is.

A kisboltokat nagyon megcsapta a béremelési kényszer

Arról sok információ lát napvilágot, hogy a nagy áruházak milyen ütemben emelik dolgozóik fizetését. Őket nem a minimálbér hajtja, hiszen általában annál sokkal többet fizetnek, még akkor is, ha a szakszervezet időnként elszámolja magát, hanem a munkaerő hiánya. A kisboltosokat viszont a minimálbérek kötelező emelése nyomja jobban, azzal, hogy őket is megkínozza ráadásként a munkaerő hiánya. Nem véletlen a boltbezárás, vagy a "rögtön jövök" táblák szaporodása, hiszen ahol ilyet látni, ott akkor éppen már csak egy ember dolgozik.

A béremelési kényszer olyan erős volt a kis létszámú, tehát a legkisebb boltok körében, hogy a kiskereskedelem átlagánál sokkal nagyobb mértékben kellett a kereseteket megdobniuk. A legkisebbeknek a legjobban, öt esztendő alatt együttesen 70 százalékkal, de ha csak a 2017-es évet nézzük, akkor 18 százalékot kellett emelniük. Hogy miből? Leépítettek minden mozdíthatót, pedig pontosan a fordítottjára lett volna szükségük. Ha már drága az ember, akkor jöjjön egy kis vásárlócsalogató, költségeket lefaragó beruházás, mint a nagyáruházakban.

Ez a kör adja a boltos alkalmazottak keresettömegének 40 százalékát, miközben az alkalmazottaknak a felét foglalkoztatják. De ebből a bérszintek különbségeiről nem lehet pontos következtetést levonni, mivel a nagyáruházakban jelentős a részmunkaidős foglalkoztatás és a külső, például diákfoglalkoztatás is.

Ebből a harapófogóból kiszabadulni csak a versenyképességet erősítő fejlesztésekkel lehet, de egy darabig még tovább kell emelni a béreket is. A kettőre együtt nem mindenkinek volt, van és lesz elég pénze.