Ezzel végleg vége a válságnak? Ötödével többet vásároltak a fővárosiak

Gyengén indult a bolti, áruházi vásárlás 2016-ban, hiszen januárban csak 1,7 százalék volt a növekedés. A február és a március adatsora azonban már kiválóra sikeredett, hiszen 6,7 százalékos és 5,5 százalékos piacbővülést mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal. Ebben nyilván jótékony szerepe volt a februári szökőnapnak (ami önmagában 3 százalék körüli többletet jelenthet), valamint a húsvéti ünnepek előrelopakodásának márciusra (miközben előző évben áprilisban az ünnep, ami mindig 40-50 milliárdos vásárlási rohamot jelent, csak éppen nem mindegy, melyik hónapban).

Az első negyedévben az élelmiszerek vásárlása 2,9 százalékkal nőtt az első negyedévben, így nem ez, hanem a különféle iparcikkek és az üzemanyag forgalma húzta fel a kiskereskedelem mérlegét. Az első negyedév mérlege végül a következőket mutatta:

Időközben napvilágot látott az áprilisi kiskereskedelmi adatok egy része is. A negyedik hónapban az élelmiszerek forgalma (a már említett naptárhatás miatt) csak 0,9 százalékkal, az üzemanyagé pedig 3,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, de hát az iparcikkek vásárlásának 10 százalékos bővülése felrántotta a mérleget, összességében 4,7 százalékos bővülést mutatva.

Nem mindegy, hol laksz: brutális a különbség

A GDP 2016. első negyedévi 0,9 százalékos satnya növekedési üteme azért sejtette, hogy a kiskereskedelem 4,7 százalékos bővülése mögött lehetnek nagyobb eltérések is, hiszen a gazdaság teljesítményétől általában nem szakad el a fogyasztás. Igaz, a hatalmas, az egész gazdaságra kiterjedő munkaerőhiány a vállalkozások teljesítményénél sokkal nagyobb mértékben tolják felfelé a béreket, persze nem mindenütt egyformán.

Óriási különbségek voltak a KSH adatai szerint a főváros és az egyes földrajzi térségek között a bolti, áruházi költekezés növekedési ütemében 2016. első negyedévében. A fővárosi kiskereskedelem 2016. első három hónapjában 18 százalékkal nagyobb bevételt könyvelhetett el az egy évvel korábbihoz képest, a Nyugat-Dunántúl boltjai pedig közel 6 százalékos növekedést mutattak fel, ami együttesen négy megyét jelent, a főváros mellett. Mindezzel szemben Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld áruházai - összesen 15 megyében - már visszaesést könyveltek el, mivel utóbbi területeken csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző év első három hónapjához képest:

A Nyugat-Dunántúl számottevő, a többi térségnél nagyobb mértékű növekedése érthető, hiszen ezen a területen helyezkednek el az autóipar fellegvárai, ami jelentősebb vásárlóerőt is takar. A nyugati határszélekre irányuló bevásárlóturizmus is dobhatott valamennyit a mérlegen.

A 2016. első negyedévi megugrás az iparcikkek vásárlásának bővülésével függhet össze. A ruházati és a bútor, műszaki cikk vásárlások 8-8 százalék körüli első háromhavi, országos szintű növekedése a gazdaságilag erősebb, nagyobb vásárlóerőt felvonultató fővárosra és a nyugati országrészre összpontosulhatott. A vastagabb pénztárcájú vásárlók a tehetősebb térségekben többet költöttek a boltokban, áruházakban 2016. első negyedévében. A banki takarékoskodás, pénzügyi, ingatlanbefektetések vonzereje, célszerűsége gyengülhetett, így inkább a boltba vihették a szabadabban mozgatható pénzük egy részét a vásárlók. A gazdaságilag gyengébb megyékben ugyanakkor csökkent a vásárlóerő 2016. első három hónapjában.