Az online vásárlás buktatói: sokan beleesnek ebbe a csapdába

Az interneten vásárlók legtöbbször azt kifogásolják, hogy hiába küldik vissza az árut, csak csökkentett vételárat hajlandó a vállalkozás átutalni vagy néha még azt sem.

Az egyik ügyben például a fogyasztó egy drága, márkás fényképezőt vásárolt a webáruházban, és azt személyesen vette át. Az eladó megnyugtatta, hogy nyugodtan próbálja ki és döntse el a készült próbafelvételek alapján, szüksége van-e az árucikkre, ha nem, akkor 14 napon belül meggondolhatja magát. A vásárló így is tett, de látta a felvételekből, hogy az objektív nem hozza az elvárt minőséget, ezért, hogy biztos legyen a dolgában, telefonált és emellett e-mailben is jelezte, hogy visszaadja a fényképezőt. Annak rendje s módja szerint visszavitte a készüléket, ahol hidegzuhanyként érte az indok: túllépte a megengedett exponálási lehetőséget, ezért nem kaphatja vissza a teljes vételárat. A vállalkozás csak 15 százalékos használati díj levonása mellett lett volna hajlandó a pénz kifizetésére. Ezt természetesen a fogyasztó nem fogadta el és ezt jól tette.

Ugyanis a fogyasztó és a vállalkozás között kötött szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) szerint internetes vásárlásnál a tizennégy napos indokolás nélküli elállás esetében haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított tizennégy napon belül meg kell téríteni a fogyasztó által kifizetett teljes összeget (még a kiszállítás díját is). Ilyenkor lehet ugyan értékcsökkenést levonni, de csak akkor, ha ez abból eredt, hogy a fogyasztó a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó mértékben használta a terméket. Erről is viszont tájékoztatni kell előzetesen a fogyasztót, ha pedig ez nem történt meg, akkor nem lehet levonni semmilyen költséget, így használati díjat sem.

Tehát a fenti webáruház nem járt el megfelelően és a teljes összeget meg kellet volna térítenie, mivel az általános szerződési feltételekben nem tájékoztatta a fogyasztót az elállás részleteiről, még arról sem, hogy azt hogyan gyakorolhatja.

Egy másik esetben a fogyasztó webáruházban rendelte meg leendő kedvenc cipőjét, és előre kifizette az interneten. 10-20 munkanapos határidő volt megadva a szállításra, de az elmaradt. A vásárló habozott, még csak elállni sem mert a szerződéstől, hiszen a terméket meg sem kapta. Később viszont döntött és értesítette írásban a vállalkozást arról, hogy nem kéri a kiszállítást sem. Ekkor azonban már a cég nem volt elérhető. Az ilyen és ehhez hasonló esetekben nem szabad halogatni a dolgot és mihamarabb jelezni kell írásban az elállást.

Az említett Korm. rendelet ugyanis egyértelműen rendelkezik és a termék megrendelése és átvétele között is el lehet állni a szerződéstől. Ráadásul a második példában a webáruház a szállítással késedelembe esett, és megszegte a fogyasztóval kötött szerződését.

Mire figyeljenek a fogyasztók az internetes megrendelésnél?

• Indokolás nélküli elállás esetén a teljes kifizetett összeget vissza kell kapni, kivéve, ha a fogyasztó a működés megállapításához meghaladó mértékben használta a terméket és ezért csökkent annak az értéke és ennek lehetőségéről előre tájékoztatták.

• Nem számít, hogy sor került-e már a kiszállításra, előtte is minden további nélkül élni lehet a tizennégy napos indokolás nélküli elállási joggal.

• Ha elálltak a szerződéstől, ne mulasszák el visszaszolgáltatni a terméket, mert ennek - vagy a visszaküldés igazolása - hiányában a vállalkozás visszatarthatja az összeget.

• A vállalkozás nem tagadhatja meg a pénz visszafizetését azzal az indokkal, hogy a fogyasztó a terméket már kipróbálta vagy használta.