Nagy változás jön a magyar boltokban decembertől

December 13-án lép hatályba az élelmiszerek címkézését szabályozó új rendelet, melynek célja többek között az, hogy az allergiások, vagy az étel-intoleranciával rendelkezők teljes körű tájékoztatást kapjanak az allergén anyagokról.

Ez elvileg nem jelent majd gondot azoknál az áruknál, amiket előrecsomagolva, címkézve emelünk le a polcokról. Érdekesebb a helyzet abban az esetben, ha párizsit szeleteltetünk a hentes pultnál, vagy kimért kőrözöttet vennénk.

Az előre nem csomagolt élelmiszereknél is érvényes lesz ugyanis a szabályozás, tehát amikor a szemünk előtt csomagolják az élelmiszert, akkor is kell tájékoztatást kapnunk az allergénekről:

• A fogyasztót tájékoztatni kell arról, hogy hogyan kaphat információt az allergénekről a vásárlást megelőzően
• Kérésre szóban tájékoztatást kell kapnia
• A leírást meg kell mutatni a vevőnek, ha kéri
  
• Nem számolható fel plusz költség a fogyasztónak ezért

Vannak olyan mérlegek, amelyek a vonalkód és az ár mellett az összetevők listáját is rá tudják nyomtatni a címkékre. A Pénzcentrum információi szerint a szakemberek már megkezdték a szükséges adatok betáplálását a mérlegekbe annak érdekében, hogy decembertől már az előre nem csomagolt termékek esetében is tisztában lehessünk az allergén-tartalommal. Így tehát a címkematrica a vonalkód és az ár mellett már az allergiát, érzékenységet kiváltó összetevőket is mutatja.

És mik azok, amikre számíthatunk a csomagoláson, mi minden lehet allergén?

• Glutént tartalmazó gabonafélék (azaz búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut, illetve hibridizált fajtái) és a belőlük készült termékek
  
• Rákfélék és a belőlük készült termékek
• Tojás és a belőle készült termékek
• Hal és a belőle készült termékek
  
• Földimogyoró és a belőle készült termékek
• Szójabab és a belőle készült termékek
  
• Tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt)
  
• Diófélék, azaz mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia vagy queenslandi dió
  
• Zeller és a belőle készült termékek
• Mustár és a belőle készült termékek
• Szezámmag és a belőle készült termékek
• Kén-dioxid és bizonyos szulfitok
  
• Csillagfürt és a belőle készült termékek
• Puhatestűek és a belőlük készült termékek

A rendeletben egy példát is láthatunk a jelölésre:

Rengeteg a veszélyes termék

Ha valakinek nem kell szembenéznie hasonló allergiás, érzékenységi problémákkal, nem is gondolja, mennyi mindenre kell figyelni. Szinte az összes készterméket meg kell vizsgálni, mert néha azokban az árukban is allergénekre bukkanhatunk, amik esetében nem is sejtenénk efféle kockázatot. De akár a darált hús, vagy az instant kávé is tartalmazhat glutént, ami az érintettek szervezetébe jutva akár le is nullázhatja az egész diétát, feleslegessé téve a további erőfeszítéseket.

A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint eddig a leginkább veszélyes termékek például az édes- illetve sütőipari termékek voltak, ahol a tej, így a laktóz vagy a kazein mint allergén feltüntetése sok esetben hiányzott. De például arra sem árt figyelni, hogy az előkészített ételek, szószok és mártások tartalmazhatnak mustárt. Az is gyakori hiba a felmérések szerint, hogy az édességeken nincs feltüntetve a glutén, vagy a mogyoró tartalom. De sokkal veszélyesebb például, ha olyan fordul elő (mint ahogy az nem egyszer megtörtént), hogy a laktózmentesként árult tej mégis tartalmazott laktózt. A vizsgálatok során