Aldi, SPAR, Auchan: trükköztek a magyar termékekkel, indul az eljárás

Minden jel szerint a GVH is beszállt a magyar termékekről folyó, az elmúlt hetekben indult vitába. A Versenyhivatal szerdai közleménye szerint három áruházlánc ellen indított eljárást.

A GVH az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt-vel szemben azért indított versenyfelügyeleti eljárást, mert az üzletlánc által forgalmazott termékek nagy részét "Magyar minőség" felirattal látja el, mely nemzeti színű háttér előtt kiemelten jelenik meg az áruházi polccímkéken, televíziós reklámokban, reklámkiadványokban, utcai plakátokon. Ezen túlmenően internetes oldalain "Magyar minőség" menüpontot működtet, mely alatt 4-féle termékcsoporthoz (hűtött termékek, gyorsfagyasztott termékek, italok, egyéb termékek) tartozóan számos termék megjelenik.

A -Magyar minőség- szlogennek a magyar nemzeti színekkel való együtt alkalmazása - a GVH szerint valószínűsíthetően tévesen - azt a látszatot keltheti a fogyasztóban, hogy magyar terméket vásárol, annak ellenére, hogy egyes ilyen szlogennel hirdetett termékek ugyan Magyarországon nyerték el végső formájukat, ám a termékek előállításához használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek.

A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft-vel szemben azért indult versenyfelügyeleti eljárás, mert tavaly nyáron a Spar, Interspar és Kaiser's üzlethálózatokat érintő országos reklámkiadványaiban "magyar termék"-ként hirdetett meg termékeket, holott azok származási helye nem Magyarország. Így a fogyasztók valószínűsíthetően tévesen juthattak arra a következtetésre, hogy magyar terméket vásárolnak..

Az Auchan Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-vel szemben is versenyfelügyeleti eljárás indult. Egy tavaly augusztusi reklámkiadványában ugyanis "Auchan Hungarikum" szlogennel olyan termékek jelentek meg, amelyek nem tartoznak a közismert hungarikumok körébe. A szlogennek a magyar nemzeti színekkel való együtt alkalmazása - valószínűsíthetően tévesen - azt a látszatot keltheti a fogyasztóban, hogy 100%-ban magyar terméket vásárol, holott e termékeket valószínűsíthetően 100%-ban külföldi tulajdonban lévő vállalkozások állítják elő, és előállításukhoz használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek.

A GVH szerdán megjelent közleményeiben kiemelni, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy az áruházláncok a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására, és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. Az eljárás befejezésének határideje 3 hónap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal, legfeljebb 45 munkanappal meghosszabbítható.

Készülőben a "magyar termék" rendelet

A kormány tervei szerint nyár végén, ősz elején léphet életbe a "magyar termék" rendelet. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a jogszabályra azért van szükség, mert az utóbbi időben egyre több élelmiszeren találkozhattak a fogyasztók félrevezetően feltüntetett magyar eredetre utaló kifejezéssel illetve képi megjelenítéssel. A hivatalos közlés úgy fogalmaz, hogy "az állampolgárok egyre inkább igénylik, hogy valóban magyar eredetű élelmiszereket vásárolhassanak, viszont a felmérések alapján az elmúlt időszakban gyakran becsapottnak érezték magukat a megtévesztő jelölések miatt."

A rendelet-tervezet meghatározza a "100% magyar termék" felirat feltüntetésének feltételeit. A jelölést kizárólag magyar alapanyagból, Magyarországon elvégzett műveletekkel előállított termékek viselhetik majd. Ezek a termékek legfeljebb olyan külföldről származó összetevőket tartalmazhatnak, amelyeket Magyarországon nem lehet előállítani (például déligyümölcsöket vagy egyes fűszerféléket). Ezek aránya azonban nem haladhatja meg az 5%-ot.

A jogszabály rendelkezik a "magyar termék" vagy "magyar élelmiszer" illetve bármilyen ezzel azonos értelmű szókapcsolat használatáról. Szabályozza azt is, hogy milyen esetekben lehet feltüntetni a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeit vagy az azokra utaló grafikai megjelenítést a csomagoláson. A rendelet kitér a "különleges", "prémium", "kiváló", "extra" jelzők feltüntetésének feltételeire is.

A tervezet a magyar jogszabályi környezetben elsőként határozza meg a "kézműves"-, illetve a "hagyományos élelmiszer" kifejezést. Olyan termékek jelölhetőek majd így, amelyeket nem iparszerű eljárással, hanem egyedi megmunkálással, kézzel vagy egyszerű hagyományos eszközökkel állítottak elő.

A szabályozás csak a Magyarországon működő élelmiszer-vállalkozásokra vonatkozik, és csak azokat érinti, akik önkéntesen akarják feltüntetni a termék származását. A tervezet tehát nem kötelezi a gyártókat a jelenleginél szigorúbb szabályok betartására, ugyanakkor feltételeket fogalmaz meg arra az esetre, ha az előállító megkülönböztető jelöléssel szeretné a termékét népszerűbbé tenni. A rendelet tisztább helyzetet teremt a hazai élelmiszerpiacon, hiszen a hatóság a jövőben jogszabály alapján szűrheti ki a fogyasztókat megtévesztő élelmiszereket. A Vidékfejlesztési Minisztérium a rendelet segítségével azt kívánja elérni, hogy csak azt a terméket lehessen magyarként feltüntetni, amelyről hitelesen megállapítható, hogy valóban az.