Stagnál a készpénzfelvételek száma hazánkban

Az újonnan kihelyezett automaták terjedésének csökkenését indokolja, hogy 2009-ben 3,3 százalékkal csökkent a készpénzfelvételek száma és 4,5 százalékkal a felvett összegek nagysága. Tavaly az előzetes adatok szerint ennél kisebb mértékű csökkenés volt megfigyelhető a piacon.

Ugyanakkor a bankjegykiadó automaták csökkenő kihasználtságát csak részben lehet azzal magyarázni, hogy folyamatosan nőtt a bankkártyával történő vásárlások mennyisége, ugyanis az így költött összeg tavaly már stagnálni kezdett. Ha pedig a készpénzfelvételek és kártyás vásárlások összegét vesszük figyelembe, akkor azt figyelhetjük meg, hogy a használati alkalmak száma az utóbbi két évben növekedett, az összesített forgalom viszont mérséklődött.

Az egy tranzakcióra jutó összegek nagysága egymással ellentétesen alakult. Vásárláskor egyre kisebb összegeket is a plasztikkal egyenlítünk ki. Míg 2004-ben 9 ezer forint volt az átlagos kártyás vásárlás, addig 2008-ban már csak 8300 tavaly pedig 7500 forint. A készpénzfelvételek átlagos nagysága ugyanakkor 2004-től kezdődően 4 esztendő leforgása alatt 35 ezerről 43 ezer forintra nőtt.

Érdekes megjegyezni azonban, hogy Európa más országaival összehasonlítva hazánkban rendkívül alacsony mind az automaták száma, mind azok kihasználtsága is. Jelenleg gyakorlatilag kizárólag pénzfelvételre használják az automatákat, pedig azok számos más funkcióval is rendelkeznek. Az Erste Bank például néhány berendezését alkalmassá tette a sárga csekkek befogadására, az OTP meg a Szerencsejáték Zrt.-vel kötött megállapodása értelmében automatáinál lehetővé tette, hogy elérhető legyen az automatáinál nyolc számsorsjáték és három sportfogadás is. Egyébként a készülékek többnyire alkalmasak telefonkártyák feltöltésére is.