Virsli 250 forintért: akarod tudni, miből készül?

A pépes massza - állagából kifolyólag - csak sejteti az összetevőket, melyeket a termék csomagolásán részletesen is megtalálhatunk.

Vajon tényleg beledarálnak mindent?

A legolcsóbb termékek - melyek kilogrammonkénti árát idén két üzletláncnak (Tesco, Lidl) is sikerült 250 forint alatt tartani - jellemzően 40 % körüli baromfi húspépet tartalmaznak (a juhbeles és a Bécsi virsli esetében ez az arány sertéshúsból 60-80 %), ezt egészítik ki ivóvízzel, konyhasóval és fűszerekkel.

A termékek tartalmaznak még sertésbőrkét (élelmiszeripari szakemberek szerintük a bőrke ugyanolyan értékes fehérjeforrás, mint az izomfehérje), szalonnát, szóját, keményítőt, ízfokozót, dextrózt, stabilizátort, E331-et (nátrium-dihidrogén-citrátot), E450-et (kálium-bifoszfátot), antioxidánsként E300-at (aszkorbinsavat), tartósítószerként E250-et (nátrium-nitritet), valamint a (mű)belet és némi füstöt. A virsli nyomokban tartalmaz allergéneket, laktózt és glutént.

A virsli készítésével kapcsolatban számos rémtörténet kering. Sokan tudni vélik, hogy mindenféle nyesedékeket és egyéb hasznosításra alkalmatlan mócsingokat is beledarálnak a virsli anyagául szolgáló pépbe. Az ilyen sztorikat a polcokon található termékek nyomott ára erősítheti meg, vajon milyen húsból készülhetett egy kilogrammonként 250 forintba sem kerülő élelmiszeripari árucikk.

A filléres tömegáruk láttán biztosak lehetünk benne, hogy minden olyan maradékot beleraktak, ami egyedül pépesítve egy műbélben mutathat elfogadható képet. A jobb minőségű virslik a Pénzcentrum.hu adatgyűjtését alapul véve valahol 689 - 999 forintos kilónkénti egységárnál kezdődnek, a 80 %-os hústartalmú termékeket ezer forint felett kínálják.