Hol élnek a legszegényebb magyarok: itt a LISTA

A GfK Csoport - a világ egyik legnagyobb piackutató vállalata- rendszeresen vizsgálja a vásárlóerő adatok alakulását Európa valamennyi országára vonatkozóan. 2009-ben azonban az általános vásárlóerő adatsor mellett első alkalommal adja ki a GfK Kiskereskedelmi Vásárlóerő tanulmányt is.

Ennek alapjául a bevallott jövedelmekről összegyűjtött adatok szolgálnak, de az aggregált mutató kialakítását sok más forrással is - így a vonatkozó munkanélküliségi statisztikával, a lakosság és háztartások számával, vendégéjszakák számával, személygépkocsi-ellátottságával, vagy például a vállalkozók és vállalkozások számával is összehangolják.

A kiskereskedelmi vásárlóerő kiszámításánál a következő árucsoportokra költött kiadásokat veszik figyelembe: élelmiszerek és élvezeti cikkek, ruházat, cipő, egyéb háztartási áruk (pl. bútorok, szőnyegek, háztartási elektromos berendezések stb.), test- és egészségápolási szerek, művelődés és szórakozás (pl. tv, rádió, könyvek, fényképezés, folyóiratok, játékok, sportszerek) és személyes kiegészítők (pl. órák, ékszerek stb.). Nem veszik figyelembe azonban a gépjárművekkel és üzemanyaggal, továbbá a szolgáltatások és javítások igénybevételével kapcsolatos kiadásokat.

Míg a kétévente megjelenő GfK Általános Vásárlóerő Index tanulmány a lakosok és a háztartások rendelkezésére álló teljes jövedelmét térképezi fel településenként, addig a kiskereskedelmi vásárlóerő azt mutatja meg, hogy mekkora az egyes településeken a kereskedelem szempontjából releváns vásárlóerő, azaz a lakosok mekkora összeget költhetnek el személyenként a kereskedelemben.

Csopaktól Tiszabőig: tehetős és szegény települések