Izgalmas felmérés: így csinálja a magyar háziasszony!

Tovább csökkent a magyarországi háztartások fogyasztása az elmúlt fél évben: a helyzetet az sem könnyíti, hogy egyre többet hallani a válság végéről, illetve a fogyasztói bizalom helyreállásáról.

Gyakorlatilag nem létezik, nem létezhet olyan vásárló, aki ne reagált volna valamilyen módon a közel egy éve tartó gazdasági válságra. Ugyanakkor míg az elemzők a korábbi nyugat-európai reakciók alapján azt várták volna, hogy Magyarországon is az olcsóbb termékek és az olcsóbb bevásárlási csatornák népszerűsége nő majd, addig a magyar fogyasztók ennél sokkal "változatosabban" reagáltak a gazdasági körülmények megváltozására.

A The Boston Consulting Group és a GfK Hungária közös elemzésének -a napokban nyilvánosságra hozott- eredményei arra is rávilágítanak, hogy milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetők meg az új, megváltozott környezetben a világ és Magyarország fogyasztóinak szokásai között.

A The Boston Consulting Group menedzsment tanácsadó cég "Winning Consumers Through the Downturn", azaz hogyan nyerjük meg a fogyasztókat a válságban című tanulmánya megállapítja, hogy az elmúlt egy évben mind az Egyesült Államokban mind Európában a spórolás lett a fogyasztók legfontosabb jellemzője.

A GFK Piackutató igazgatója, Kozák Ákos elmondta: a felmérés szerint a magyar háztartások napi fogyasztási cikkekre 1 százalékkal kevesebbet költöttek 2009 első félévében, mint egy évvel korábban. Az első 3 hónapban 6,5 míg a második három hónapban 3,2 százalékkal kevesebb élelmiszert és háztartási vegyi árut vásároltunk, mint 2008 hasonló időszakaiban

Juhász László, a Boston Consulting Group ügyvezető igazgatója szerint jól látható, hogy a magyar háztartások kevesebbet költenek tartós fogyasztási cikkekre, kultúrára és szabadidős tevékenységekre, de a napi fogyasztási cikkek között is látható visszaesés. Erre a legjobb példa az ásványvíz-fogyasztás: ebben a szegmensben is jelentős forgalom-visszaesés tapasztalható, hiszen sokan csapvízzel helyettesítik az ásványvizet.

A szakértők úgy látják, nem arról van szó, hogy az emberek rosszabb minőségű élelmiszereket kezdtünk el fogyasztani, hanem visszaszorultak a kevésbé szükséges - például az utazási, kulturális- kiadások. 100 forintból 26 forintot költünk élelmiszerre, a kulturális fogyasztásra, a hírközlésre fordított költségek csökkennek, a lakásfenntartás költségei viszont növekedtek a 2000-es évek elejéhez képest.

Megváltozott a nők szerepe

Mind a BCG, mind a GfK Hungária adatai megerősítik, hogy mostanában a fogyasztók sokkal inkább saját magukkal, illetve saját családjukkal foglalkoznak. Ugyan eltérő mértékben de hazánkban is megfigyelhető az alábbi, a világ számos országában is érvényes 4 fogyasztói trend:

"A begubózás alatt azt értjük, hogy az emberek otthonuk közelében keresik a biztonságot" - jellemezte a világtrendeket Juhász László. Mindezt alátámasztják a GfK Hungária adatai, miszerint az elmúlt két évben a magyar élelmiszereket előnyben részesítők aránya 64-ről 68 százalékra emelkedett.

Önellátás: "Mind a világ más országaiban, mind itthon az emberek egyre inkább hajlamosak arra, hogy önmaguk állítsanak elő termékeket, vagy végezzenek el feladatokat, ahelyett hogy megvásárolnának bizonyos termékeket, vagy igénybe vennének bizonyos szolgáltatásokat" - jellemezte a trendeket Kozák Ákos.

Otthonáció: A világtrendek szerint a fogyasztók idén nyáron inkább otthon maradtak, egy-két napos vagy rövidebb túrákat tettek, illetve kertészkedéssel töltötték a szabadidejüket. A magyarok legnagyobb arányban az üdülésről és a nyaralásról mondtak le, valamint a szabadidős tevékenységek területén terveznek spórolni.

A nők megváltozott szerepe: A hazai élelmiszer és vegyi áru vásárlások 80 százalékának aktív szereplője a nő, vagyis a nők Magyarországon hatalmas költési potenciált jelentenek, akár nagyobbat is, mint a BCG által jelzett nemzetközi adat.

A magyar nőket általában sokkal inkább érdekli a családjuk helyzete, mint az országé. A BCG szerint a háziasszonyok számára a bevásárlás ma már sokkal inkább idő, türelem és lábmunka eredménye. Egyre több időt töltenek bevásárlással, hiszen több boltba mennek be, egyre többen keresik az akciós kínálatokat, ez pedig abból következik, hogy a korábbiakhoz képest szűkebb forrásból kell gazdálkodniuk.