Jobban szeretjük az Uniót, mint a németek

Miközben a németeknél folyamatos ingadozást mutat a tagság hasznosságának a megítélése, és általában többségben vannak a hátrányokat szem előtt tartók, idehaza stabil többségben vannak a tagságot pozitívan megítélők.

Thomas Petersen, az Allensbach kutatója szerint az ambivalens német hozzáállásnak több gyökere is van. Egyfelől az újraegyesítés megpróbáltatásai miatt a lakosság úgy érzékelte, hogy az uniós integrációval együtt Németország már túl van terhelve, ráadásul sok olyan döntés született, például az euró bevezetése, és részben a keleti bővítés (Magyarország felvételére ez nem vonatkozik) vagy Törökország csatlakozásának felmerülése, amelyek kapcsán a politikai vezetés döntései szembementek a lakossági preferenciákkal. Hazánkban ugyanakkor - a belpolitikai viszonyok rohamosan romló megítélése mellett - az uniós tagság elvi szintű támogatottsága stabil maradt, jóllehet az egyes konkrét kérdések terén egyre többen érzékeltek negatívumokat is a 2004-es csatlakozás óta - mutatott rá Karácsony Gergely, a Medián elemzője.

Az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban a régi tagállamok példájára támaszkodva a Medián szakembere a részvétel csökkenésére számít. Mint Karácsony kifejtette: az első alkalom után a lakosság rájön, hogy az eredménynek nincs igazán belpolitikai tétje. Ez a tendencia ugyanakkor paradox módon az EU-t ellenző-kritizáló politikai erőknek kedvez az EP-ben.