Most akkor mennyit kell dolgozni az EU-ban?

Vagyis továbbra sem sikerült Nagy-Britanniával és még vagy egy tucatnyi országgal elfogadtatni, hogy az uniós direktíváknak megfelelően egy munkavállaló legfeljebb 48 órát dolgozhasson egy héten. Az ellenálló országok álláspontja szerint a munkavállalóknak joguk van megválasztani, szeretnének-e túlórázni vagy sem.

A probléma továbbra is az, hogy egy sor létfontosságú szervnél - orvosoknál, tűzoltóknál - az EU Legfelsőbb Bírósága szerint a készenléti idő ugyanúgy beleszámít a teljesítménybe, mint maga a tényleges munkavégzés. Nagy-Britannia viszont már eddig is több százmillió fontot áldozott arra, hogy feltöltse az üresen álló munkahelyeket, így érthetően nem szeretne a válás gkellős közepén újabb állami alkalmazottakat felvenni.

A tárgyalások akkor feneklettek meg, amikor az európai kormányzatok elutasították a képviselők kéréseit, hogy fogadják el a rendeletet, vagy legalább is írjanak elő egy három éves átmeneti időszakot a bevezetésre. A szakszervezetek a képviselői indítványt támogatták, míg az üzleti körök inkább a kormányok mögött sorakoztak fel.

Pat McFadden, munkaügyi miniszter szerint mindenkinek joga van az alapfokú biztonsághoz, már a munkaviszonyát illeti, ugyanakkor a túlóra joga is megilleti őket. "A jelenlegi válságban az embernek meg kell adni a lehetőséget, hogy kicsivel többet keressenek, kicsivel több munka árán. Nem hagyjuk magunkat egy rossz üzletbe belerángatni" - üzente az európai törvényhozóknak a brit miniszter.