Durva hatások: a szegények belehalhatnak a válságba...

2008-ban a tudomány és a társadalmak mai fejlettségi szintje mellett még mindig több mint 850 millió ember éhezik naponta. Az élelmiszerárak emelkedése viszont további árnyékokat vet a már jelenleg sem rózsás helyzetre, lassan az élelmezés kérdése válik a világ országainak egyik legfontosabb problémájává.

A számos vita és tanácskozás ellenére még mindig nem tudják a szakértők megmondani, hogy konkrétan mi a felelős az élelmiszerek árának ilyen mértékű emelkedéséért, van aki a klímaváltozást, van aki a gazdasági növekedést és a bioüzemanyagok előállításában bekövetkezetett növekedést hibáztatja.

A kérdés lassan már politikai, mivel az afrikai országokban tovább folyik az éhezés, miközben Európában és az Egyesült Államokban csak 2007-ben 5,7 milliárd fontnyi (1682 milliárd forint) támogatást adtak a mezőgazdaságnak, hogy a bioüzemanyag alapanyagait termesszenek. Így azokon a területeken, ahol eddig élelmiszert termesztettek, ma már az üzemanyaggyártás a fő cél.

Az elmúlt 100 évben a világ leggazdagabb országai voltak a felelősek a káros anyagok kibocsátásának oroszlánrészéért, ami a klímaváltozást okozza, de a fejlődő világ az, ahol először megérzik a globális felmelegedés hatásait. A becslések szerint 2020-ra Afrikában a betakarított termények mennyisége felére csökkenhet az átlaghőmérséklet emelkedése következtében.

Ami pedig a legrosszabb, a nemzetközi anyagi segítségek mértéke 1980 óta a felére apadt, ma már csak 1,9 milliárd font (561 milliárd forint), pedig ez alapvető szükséglet Afrika és Ázsia nagy részének.