Változik a Ptk. - Néhány érdekeség...

A tervezet egyik fő célja az indokolatlan korlátozások megszüntetése, a másik a kiszolgáltatott helyzetben levők fokozott védelme - hangsúlyozta Gadó Gábor, az igazságügyi tárca szakállamtitkára.

Mivel a családjogi résszel kibővített Ptk. a legterjedelmesebb hazai jogszabály lesz - mintegy ezerháromszáz paragrafust tartalmaz -, ügyeltek arra is, hogy könnyebbé tegyék a használatát. A törvény ezért tartalomjegyzékkel kezdődik, és minden paragrafust címmel is jelölnek. A parlament az általános vitát a jövő tavaszi ülésszakon folytatná le, a részletes vitára ősszel kerülne sor. A kódex 2010 januárjában lépne hatályba.

Az új Ptk. szerint a jövőben körültekintőbben járnak majd el, amikor cselekvőképességről döntenek. Bevezetnék az előzetes jognyilatkozatot: ezzel azok élhetnének, akik tartanak tőle, vagy számítanak rá, hogy belátási képességük előbb vagy utóbb romlani fog. A nyilatkozatban az érintettek megnevezhetnék, hogy kit kívánnak gondnokukként, rendelkezhetnének a későbbi ápolásról is.

Bevezetnék a sérelemdíjat. A bíróság ma mérlegeli, hogy például a jó hírnév megsértése okozott-e valamiféle - ha nem is vagyoni - kárt, és ha igen, annak megtérítésére kötelez. Az új Ptk. szerint azonban ilyen kárt nem kellene bizonyítani. A sérelemdíj mértékét az ügy súlya, illetve következményei alapján állapítanák meg. A tervezet tartalmazza a gyűlöletbeszéd elleni fellépést is, ám az erről most elfogadott törvénymódosítást a köztársasági elnök előzetes normakontrollra küldte.

Az új Ptk. családjogi része az élettársi kapcsolatot a házassághoz hasonló együttéléssé emeli. Az élettárs a kapcsolat megszakadása után igényt tarthatna a közös lakás és a vagyon őt illető részére, tartásdíjat is követelhetne. A tervezet külön nem szól az azonos neműekről, de az ő élettársi együttélésükre is ezek a szabályok vonatkoznak. Az államtitkár elmondta: az azonos neműek házassága szóba sem került, mert ellentétes lenne az AB határozatával.
A nagyobb jogbiztonság érdekében több esetben növelnék az elévülési időket.

Az államtitkár szerint semmi nem indokolja, hogy például baleset, szabadságelvonással járó intézkedés vagy a környezetben okozott károk esetén az általános öt évnél lényegesen rövidebb időt adjanak per kezdeményezésére. Egyről három évre emelnék a megtévesztésen alapuló vagy erőszakkal kikényszerített szerződések megtámadására biztosított időt is.

Az üzleti élet szereplőit, és persze a magánszemélyeket is védi, hogy a szerződésszegéssel okozott kárért a vétkességtől függetlenül kell majd helytállni. A jó erkölcsbe ütköző szerződést azonban csak kivételes esetben lehetne megsemmisíteni.